Egyéb

Az intézmények lebontása és a gyermekek családba helyezése az egyetlen út

Az intézmények lebontása és a gyermekek családba helyezése az egyetlen út

2014. 12. 10.

A regionális fejlesztésért felelős európai biztos kiemelte: a nagy intézmények lebontása és a gyermekek családi közösségbe helyezése az egyetlen járható út. „A jó hír viszont hogy a szegénység és diszkriminációi elleni harc, valamint a szociális befogadás céljaira több mint 30 millió euró áll rendelkezésre a következő 7 évben, hiszen az ESZA és az ERFA is kifejezetten támogatják azokat a befektetéseket, amelyeknek célja a nagy intézmények lebontása” – tette hozzá Corina Cretu. Erre egyébként Kósa Ádám személyes erőfeszítései alapján kerülhetett sor, hiszen tagja volt a jogszabály kidolgozásáért felelős európai parlamenti tárgyalódelegációnak.

Az infrastruktúra átalakítása mellett az ún. "puha intézkedésekre" is jut majd pénz, mint a személyzet képzése, amely kiemelt fontosságú a gyermekek megfelelő ellátása érdekében. "Ám nagyon fontos, hogy a tagállamok valóban a legjobb projekteket nyújtsák be és gondoskodjanak a megfelelő előfeltételek biztosításáról, mint amilyen a nemzeti szegénység csökkentésére vonatkozó stratégia és a megfelelő adminisztratív személyzet, mert csakis így tudják a tagállamok hatékonyan végrehajtani az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek jogairól szóló Egyezményét" – húzta alá a biztos asszony.

Corina Cretu megköszönte, hogy Kósa Ádám és Helga Stevens EP-képviselők szervezésében sor kerülhetett a konferenciára és elismerését fejezte ki a civil szervezetek felé, egyben további munkára bátorította őket legsérülékenyebb embertársaink, a fogyatékossággal élő gyermekek érdekében. „Mindaddig, amíg Európa bármely országában a gyermekeknek a család és a közösség szeretete és támogatása nélkül nagy intézményekben kell sínylődnie, addig nem tettünk eleget társadalmi kötelezettségünknek” – zárta a szavait a biztos asszony.
Kósa Ádám emlékeztetett: hazánkban nem kerülhetnek 12 évnél fiatalabb gyermekek állami intézetekbe, őket automatikusan nevelőszülőknél kell elhelyezni, a nevelőszülők pedig magasabb juttatást kapnak és munkajogviszonyban láthatják el feladatukat. 2010 és 2012 között összességében több mint 15 százalékkal nőtt a gyermekvédelmi szakellátásból örökbeadott gyermekek száma; a 12 év alatti, ma még otthonokban élő gyermekeket pedig 3-4 év alatt fokozatosan családba adják.

Háttér:

A rendezvény társszervezője volt a Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Egyesülete (EASPD), és képviseltette magát többek között az UNICEF, a LUMOS és az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF). Felszólalt továbbá az Európai Bizottság számos magas rangú tisztviselője: Andriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság Munka- és Szociális ügyekért és Esélyegyenlőségért felelős igazgatója; Maria Luisa Cabral, az Európai Bizottság fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó főosztályának vezetője; valamint Michael Ralph, a Regionális és Városi Politikákkal foglalkozó osztály tanácsadója. Az egybegyűltekhez szólt még Hasan Bermek, az Európai Tanács Emberi Jogokért felelős biztosának tanácsadója, valamint a Tanács lett elnökségének képviseletében Danute Jasjko.

Előzmények:

Mint emlékezetes, Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a korábbi években az Európai Parlamentben már számos alkalommal rendezett a nagy létszámú intézményben élő gyermekek nyomasztó emberi jogi problémáival foglalkozó magas-szintű konferenciáját.
A tavalyi konferencián (2013. november 6.) az Európai Bizottság regionális politikáért felelős egyik illetékes igazgatója, Charlina Vitcheva asszony külön kiemelte, hogy Magyarország – anélkül, hogy ez eddig kötelező lett volna – máris élen jár a nagy intézmények lebontásában. Magyarországon ugyanis 2013. január 1-jét követően fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyeket létesíteni – nagy létszámú intézmény átalakítása vagy új intézmény létrehozása esetén is – kizárólag maximum 6-12 fő számára kialakított lakásban vagy házban lehet. Kósa pedig már akkor is felhívta a figyelmet arra a kormányintézkedésre, amelynek értemében Magyarországon már nem kerülhetnek 12 évnél fiatalabb gyermekek állami intézetekbe, őket automatikusan nevelőszülőknél kell elhelyezni, a nevelőszülők pedig magasabb juttatást kapnak és munkajogviszonyban láthatják el e nemes feladatukat, ami szintén jelentős előrelépés. Összességében 2010 és 2012 között több mint 15 százalékkal nőtt a gyermekvédelmi szakellátásból örökbeadott gyermekek száma, a 12 év alatti, ma még otthonokban élő gyermeket 3-4 év alatt, fokozatosan családba adják.

Ehhez európai uniós forrásokat is rendeltek. Az intézkedés Kósa szerint hosszú távú, átfogó stratégián alapul, "mert nem engedhető meg az a folyamat sem, amely a pszichiátriai betegekkel történt a Bajnai-Gyurcsány kormányzat alatt, amikor egyszerűen bezárták az OPNI-t, és szélnek eresztették a sérült embereket, akik egy része hajléktalanná vált".

2014. január 1-jével módosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, s így létrejött a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amelynek értemében Magyarországon a jövőben már nem kerülhetnek 12 évnél fiatalabb gyermekek állami intézetekbe, őket nevelőszülőknél kell elhelyezni. A nevelőszülők magasabb juttatást kapnak, és munkajogviszonyban, biztosítási jogviszonnyal láthatják el ezt a feladatukat.
"Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek".

Brüsszel, 2014. december 10.