Egyéb

Munkahelyteremtés: nincs kizárólagos út vagy mód Európában!

Munkahelyteremtés: nincs kizárólagos út vagy mód Európában!

2014. 10. 21.

Sok mindenről esik szó a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatás elérése kapcsán, ami kiemelt cél az EU alapszerződésében is. Mint ismert, az EU2020 stratégiája 75%-os foglalkoztatási rátát ír elő, ami néhány nyugat-európai országot leszámítva még mindig ambiciózus célkitűzésnek bizonyul. Magyarországon is elsődleges cél, hogy mindenkinek legyen munkája, ám a múlt öröksége nagyon nehéz, hiszen több százezer honfitársunk van alapfokú képzettség vagy megfelelő, versenyképes tudás híján. Az eddigi erőfeszítések eredményeképpen 2012-ben és 2013-ban már 60.000 fővel többen dolgoznak, akiknek korábban nem volt esélyük elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Csak emlékeztetőül: a válság első évei (2008-2009) alatt évente átlagosan 90.000-nél is több ember vesztette el az állását Magyarországon.

Mint ismert, az OECD országok közül Belgiumban, Franciaországban, Írországban és Szlovákiában működnek jelentősebb közmunkaprogramok. Japánban és az USA-ban pedig elsősorban az idősebbek foglalkoztatására alkalmazzák a közmunkaformákat. Tovább kell tehát lépni, hiszen nem vagyunk egyedül Európában ilyen jellegű kihívással és olyan országok tapasztalataira is számíthatunk, mint a Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia vagy akár Luxemburg, ahol alkalmanként programszerűen közérdekű munkát is kötelesek végezni a munkanélküliek. Fontos továbbá kiemelt hangsúlyt helyezni a fiatalok munkanélküliségére, hiszen Európa-szerte súlyos problémáról van szó, ugyanakkor Magyarország lépésről lépésre jobb eredményeket ér el ezen a területen. Kósa Ádám szerint nemcsak a fiatalokra, hanem az alacsonyan képzett emberekre, a középkorúakra, a gyermeket vállaló nőkre, az idősekre és a fogyatékossággal élőkre is gondolni kell.

Háttér: A fiatalok elhelyezkedésének támogatása kapcsán az Eurostat hivatalos adatai szerint az elmúlt 2 évben Magyarországon enyhült a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélkülisége a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, annak ellenére, hogy a fiatalok még mindig a Gyurcsány-Bajnai kormányzatok súlyos örökségével néznek szembe. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint több mint egyharmadát a magyar népesség több mint egytizedét kitevő 15-24 éves fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására fogja fordítani, mintegy 180 ezer fiatalt segítve. Ezzel párhuzamosan a családok megerősítése is folytatódott: gyermekétkeztetésre a 2012-es forrásokhoz képest közel 45%-kal fordítunk többet 2014-ban, mert a gyermekszegénységnél a családfő munkanélkülisége is komoly szerepet játszik. 2014-re a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása szempontjából is jelentős előrelépés történt: 2013 óta a nyilvántartott álláskeresők száma ebben a körben 40 százalékkal, 17 500-ra csökkent. Az elmúlt 4 év alatt – nagy mértékben a 2012-ben bevezetett Rehabilitációs Kártyának köszönhetően – 43 500-ről 61 000-re nőtt a támogatott foglalkoztatásban részt vevő, megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő emberek száma. A szakmai program sikerét jelzi az is, hogy most már mintegy 23 ezer megváltozott munkaképességű ember kapott munkát a nyílt munkaerő-piacon.

Strasbourg, 2014. október 21.