Siketek és nagyothallók: Magyarország élen jár az akadálymentesítésben

Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke nyitotta meg Brüsszelben azt a konferenciát, amely azt vizsgálta, mire van szüksége a siketeknek és nagyothallóknak ahhoz, hogy akadályok nélkül tudjanak élni és dolgozni. Ehhez számukra elengedhetetlen a jelnyelv, illetve a feliratozás használata. Az alelnök emlékezetett: az Európai Parlament 1988-ban és 1998-ban fogadott el határozatot a jelnyelvről, mégis 2015-ig kellett várni arra, hogy végre elinduljon egy jelnyelvi tanfolyam az EP dolgozói számára és még így is számos teendő maradt.

Magyarország ugyanakkor élen jár a fogyatékossággal élő emberek előtti infokommunikációs akadályok lebontásában. Hazánkban 2014. március 17-én Orbán Viktor miniszterelnök személyesen adta át az első táblagépet, amellyel útjára indította a KONTAKT tolmácsszolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy a siket személy és a hívott fél okostelefonján vagy táblagépén egyaránt megjelenjen a jelnyelvi tolmács, aki a jelnyelvet hangzó nyelvre fordítva közvetít a beszélgetők között. A nagyothalló személyek telefonbeszélgetését pedig valós idejű feliratozás teszi lehetővé a közeljövőben.

A rendezvény házigazdájaként Kósa Ádám fideszes EP-képviselő emlékeztetett, hogy Helga Stevens konzervatív EP-képviselővel együtt jelentést készítenek, amelyben az EP beszámol majd az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményét vizsgáló bizottsága felé arról, milyen eredményeket tud felmutatni az Európai Parlament a fogyatékossággal élő személyek integrációja terén.

A konferencián az Európai Bizottság képviselője ígéretet tett arra, hogy a régen várt európai akadálymentesítési jogszabálytervezet idén decemberben, a Fogyatékossággal Élők Világnapja alkalmából megjelenik. Lovászy László, az ENSZ fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottság magyar tagja emlékeztetett, hogy az egyre inkább elérhető technológiai fejlődés és korszerűbb szolgáltatások nem csak lehetőséget jelentenek, hanem egyre inkább kötelezettséget is, amennyiben ezzel a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét növelni lehet.

Az Európai Ombudsmani Hivatal képviselője hangsúlyozta, hogy az európai intézményekben rendezett eseményeken kötelező jelnyelvi tolmácsolást biztosítani. Ennek remek példája volt a mai rendezvény, ahol a résztvevő siketek anyanyelvükön követhették a jelnyelvi tolmácsolást, a nagyothallók számára pedig élő feliratozást biztosítottak.

Brüsszel, 2015. november 11.