Bemutatkozás

europai_parlament_strasbourg_shutterstock-994x570

Az Európai Parlament (EP) az európai polgárok képviseletét látja el. Tagjainak száma 751 fő. Az európai parlamenti képviselőket közvetlenül, ötévente választják az EU 28 tagállamából.

Az európai honatyákat 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják, így az Európai Parlament – a közösségi intézmények közül egyedüliként – felhatalmazását közvetlenül az európai polgároktól nyeri. A Parlament az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő intézménye, hatásköre folyamatosan bővül. A Parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában így például a környezetvédelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások, az áruk szabad mozgása területén. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez a hatáskör új területekkel bővült, így már többek között a Parlament mezőgazdaság és a nemzetközi kereskedelem területén is hallatja hangját.

Az EP jogalkotói, együttdöntői, költségvetési és ellenőrzői hatáskörrel rendelkezik. A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését, jóváhagyási joga van az Európai Bizottság elnöke és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta az EP-nek együttdöntési joga további területekkel bővült.

Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják a plenáris üléseket (évente 12-szer), de Brüsszelben évente hatszor tartanak ún. mini-plenáris üléseket is. A bizottsági ülésekre elsősorban Brüsszelben kerül sor. Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxemburg.

Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből (jelenleg Martin Schulz) és tizennégy alelnökből (köztük Pelczné Dr. Gáll Ildikó) álló Elnökség irányítja és koordinálja. Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az elnök irányítja a Parlament munkáját, ő az EP hivatalos képviselője a többi közösségi intézménnyel és más szereplőkkel fenntartott kapcsolatokban.  Az Elnökség tagja az – ugyancsak a képviselők által választott – öt quaestor, akiknek feladatuk, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak. A parlamenti munka jelentős része a huszonkét állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.

A nemzetállami parlamentekhez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is frakciókat és parlamenti szakbizottságokat hoznak létre. A két legnagyobb frakció a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőket tömörítő Európai Néppárti képviselőcsoport (ennek tagjai a Fidesz EP delegáció képviselői és a határon túli magyar képviselők, összesen 15-en) és az Európai Szocialisták Pártjának frakciója. A két nagy párt mellett önálló képviselőcsoportot alkotnak a liberálisok, a konzervatívok, a zöldek, kommunista, és az unióellenes szélsőjobboldali képviselők is. Bár a frakciófegyelem nem olyan szigorú, mint a nemzetállami parlamentekben, de az egy politikai tömörüléshez tartozók rendszerint együtt voksolnak.

Az európai parlamenti frakciók:

  • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP Group) – 215 fő;
  • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) – 190 fő;
  • Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – 74 fő;
  • Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)    – 70 fő;
  • Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) – 52 fő;
  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) – 50 fő;
  • Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) – 46 fő;
  • Nemzetek és Szabadság Európája – 38 fő
  • További 16 honatya független – frakció nélküli képviselő.