Egyre inkább megvalósul a munkavállalók esélyegyenlősége

Kósa Ádám sajtóközleménye – Az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján készített jelentést az Európai Parlament arról, hogyan sikerült a való életbe átültetni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteiről szóló irányelvet.

„A jelentés számos előremutató rendelkezést tartalmaz, fontos előrelépés például, hogy a vallási megkülönböztetés elutasítása is prioritássá lépett elő. Ugyanakkor megítélésem szerint a vallási jelképek viselésére előírt korlátozásoknak továbbra is nemzeti hatáskörben kell maradniuk” – mondta Kósa Ádám fideszes EP-képviselő.

A fogyatékosság területén is előrelépések láthatóak. Így például a jelentés hangsúlyozza, hogy a szociálisan felelős közbeszerzést kellene eszközül használni arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek és más kiszolgáltatott csoportok megtalálják helyüket a munkaerőpiacon. Továbbá pozitívumként említi azt a hazánkban is bevett gyakorlatot, amely adókedvezményeket nyújt a munkaadónak a fogyatékossággal élő munkavállalók után. A magyar intézkedések sikerét megalapozta az is, hogy magasabb büntetést vezettek be a kötelező foglalkoztatási kvóták be nem tartásakor. Ezzel ösztönzik a munkáltatókat olyan munkahelyek kialakítására, amely a fogyatékossággal élő személyek számára is lehetővé teszi a munkavégzést. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-egyezmény betartását vizsgáló bizottság tevékenységét is fontos figyelembe venni a foglalkoztatáspolitikák alakításakor.

Összhangban a robotika és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével a jelentés leszögezi, hogy a digitalizáció hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és ahhoz, hogy az idősebbek és a fogyatékossággal élő munkavállalók a mesterséges intelligencia előnyeinek kihasználásával hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon. Ezért fontosnak tartja a munkavállalók digitális készségeinek javítása, illetve az intelligens szolgáltatások fejlesztését.

A jelentéssel összhangban szintén fontos lépések és kormányzati intézkedések történtek a nők foglalkoztatásában, hiszen a nők munkanélkülisége 2010 óta a felére csökkent. Ugyanakkor a jelentés szexuális irányultságra vonatkozó rendelkezései közt találhatóak olyan elemek, amelyek a nemzeti hatáskört és hagyományokat kérdőjelezik meg, ezért ezeket a Fidesz-KDNP delegációja nem támogatta. Továbbá az adatfelvétel tekintetében aggályos a faji és etnikai származás alapján történő statisztikák készítése is. „A szülői szabadsággal kapcsolatos harmonizációs törekvéseket pedig azért nem támogatjuk, mert a családdal kapcsolatos ellátásokra, támogatásokra Magyarország jelentősen az EU-átlag feletti arányban költ és ezeket nem kívánja csökkenteni” – emelte ki Kósa Ádám.

Így bár a jelentésben van számos pozitív elem, a tagállami hatásköröket sértő rendelkezések miatt a Fidesz-KDNP delegáció a végszavazáskor a tartózkodott.

Strasbourg, 2016. szeptember 15.