Fogyatékossággal élők hozzáférése javulhat az internet világában

Brüsszelben véget ért egy közel 4 éves jogalkotói folyamat, ami eredetileg a közintézmények és állami szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelv megalkotását célozta. Az Európai Bizottság még 2012-ben terjesztette elő a közintézmények weblapjainak akadálymentesítéséről szóló javaslatát, ami a civil szervezetek és érdekvédők számára is túlságosan szűk és korlátozó volt.

Kósa Ádám, az első siket, jelnyelvet használó EP-képviselő már 2013-ban hangoztatta: "Nagyon fontos, hogy az Európai Parlament példát mutasson és világosan leszögezze: A közszférában az online tartalmak tekintetében is teljeskörűen meg kell valósítani az akadálymentesítést. Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós szervek és intézmények honlapjainak mintegy kétharmada még mindig nem akadálymentes".

Az irányelv-tervezetért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban akkor Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felelt. A néppárti politikus már 3 éve felhívta a figyelmet: a webes akadálymentesítés célja, hogy ne hozzunk létre új kirekesztést. „Arra kell törekednünk, hogy a gyorsan változó technológiai világban olyan normákat alkossunk, amelyek időtállóak” – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Ezért az Európai Parlament aktívan közreműködött újabb megoldások és javaslatok kidolgozásában. Kósa Ádám EP-képviselő a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnökeként aktívan vett részt ebben a munkában. A ma elfogadott jelentés szerint nem csak a közszektorbeli weblapok, hanem immáron a mobil applikációk akadálymentessége is alapkövetelmény lesz a közszolgáltatások nyújtásakor. Európai alapelvek mentén egy speciális szabvány alkalmazása is az akadálymentesség célját fogja szolgálni.

Élő médiatartalmak esetében legfeljebb 14 napos utólagos akadálymentesítési előírás lesz érvényben, amennyiben a feliratozás nem oldható meg. (A feliratozás kérdését egyébként az az elektronikus műsorszolgáltatókra vonatkozó Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (2010/13/EU) idén kezdődő felülvizsgálata kapcsán rendezhetik.)

Ezen felül nemcsak a kormányzati szektor weblapjaira, de a nagyobb nem kormányzati szervek internetes oldalaira is vonatkozni fog akadálymentesítési előírás. A bölcsődék, óvodák, iskolák esetében az alapvető információkat (pl. beiratkozás) kötelező lesz akadálymentes formában hozzáférhetővé tenni.

A tagállamoknak ezen felül be kell azonosítaniuk azt a szervet, amely felügyelni fogja az ebben az irányelvben foglalt kötelezettségek végrehajtását, illetve amelyek biztosítják a panaszmechanizmust, ideértve a jogorvoslatot is. A tagállamok alkalmazhatják a web-akadálymentesítési követelményeket azokra a tartalmakra vagy webhelyekre is, melyekre az irányelv nem vonatkozik.

„A keddi informális megállapodás egy fontos előrelépés. Az eddig nem rendezett kérdésekkel pedig az ún. Európai Akadálymentesítési Jogszabály (European Accessibility Act) keretében foglalkozhatunk majd 2016 második felétől” – fejezte ki reményét Kósa Ádám.

Brüsszel, 2016. május 5.