Foglalkoztatás

Példát mutatunk Európának: Magyarországon harmadára csökkent az ifjúsági munkanélküliség

2018. 01. 18.

Kósa Ádám sajtóközleményeKósa Ádám fideszes EP-képviselő módosító indítványainak köszönhetően az Európai Parlament elismerte: Magyarország azon kevés országok közé tartozik Ausztria, Csehország, Hollandia, Málta és Németország mellett, ahol 11% alatt van az ifjúsági munkanélküliség. Hazánkban a válság óta a harmadára csökkent a 25 év alattiak munkanélkülisége, míg az EU egésze ennél csak kisebb mértékben tudta mérsékelni a munka nélkül lévő fiatalok problémáját.

A 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság Görögország mellett többek között Magyarországot érintette a leginkább, aminek következtében drámaian megnőtt a magyar fiatalok munkanélkülisége. 2012-re a munkanélküli fiatalok aránya meghaladta a 28%-ot, ami 5%-kal magasabb volt az uniós átlagnál. 2017-re a hatékony hazai programoknak és az ezekhez igazodó EU-s források eredményes felhasználásának köszönhetően ezt a számot sikerült 10,5%-ra csökkenteni Magyarországon. Eközben ugyanez az uniós mutató csak 16,4%-ra csökkent 2017 végére.

Magyarország közben megtanulta, hogy nem várhat másokra.  Saját kezébe kell vennie sorsának irányítását, s önálló elképzeléseit és a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve kell eredményeket elérni. A kormány a 2014-21 között rendelkezésre álló uniós forrásokból közel 190 milliárd forint felhasználásával a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését segítő programcsomagot valósít meg az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében és eddig Magyarország 4 régiója (Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) részesült összesen 33,5 milliárd forint támogatásban.

Kósa Ádám néppárti politikus üdvözölte, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásáról szóló EP-jelentésbe bekerült, hogy a fogyatékkal élő fiatalok nagyobb mértékben férhessenek hozzá az Európai Ifjúsági Kezdeményezés és az Európai Ifjúsági Garanciaprogram adta lehetőségekhez, illetve jobban célozzák meg a hátrányosabb helyzetű, képzetlenebb és nehezebben integrálható fiatalokat is.

A Romana Tomc szlovén néppárti képviselő által jegyzett dokumentum megállapítja: 2013 és 2016 között a résztvevő fiatalok mindössze 4%-a fejezte be a programot, ami nagyon alacsony aránynak tekinthető, különösen akkor, ha a tagállami programok elsősorban a magasan képzett fiatalokra összpontosítottak. Kósa Ádám ezért azt javasolta, hogy vizsgálják felül a hosszabb ideje gyengén teljesítő tagállamokra fordított forrásokat, hiszen elfogadhatatlan, hogy ha valaki – mint például hazánk – sokkal jobban és gyorsabban javít saját helyzetén, akkor annak forrásvesztéssel kell számolnia, míg más tagállamok gyengébb teljesítménnyel is folyamatosan kapnák a támogatásokat.

Strasbourg, 2018. január 18.