Fogyatékosságügy

Szakképzett jelnyelvi tolmácsokra van szükség

Szakképzett jelnyelvi tolmácsokra van szükség

2016. 11. 23.

Kósa Ádám sajtóközleménye – Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője nagy örömmel üdvözölte, hogy az EP ma Strasbourgban megszavazta a jelnyelvekről és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokról szóló állásfoglalást.

“A siketeknek is joguk van a politikai részvételhez!” – húzta alá az állásfoglalás parlamenti vitájában a fideszes EP-képviselő, aki maga is jelnyelv használó és az Európai Parlamentben jelnyelvi tolmácsai útján szól hozzá a vitákhoz. „Szükség van tehát arra, hogy a választások, a nyilvános konzultációk és egyéb események során is szakképzett jelnyelvi tolmácsok tegyék akadálymentessé a folyamatot” – emelte ki Kósa Ádám.

„A jelnyelvi tolmácsolás nem segítség, hanem alapvető emberi jog, hiszen a jelnyelvet használó embernek ez az anyanyelve” – mutatott rá a néppárti politikus. A tolmácsolás teszi lehetővé, hogy a siketek és siketvakok önálló életet élhessenek, teljes körűen és egyenlő módon vehessenek részt a társadalom életében.

Kósa Ádám felszólalását anyanyelvén, magyar jelnyelven mondta el, melyet jelnyelvi tolmácsa fordított hangzó magyar nyelvre. Ám Kósa hozzászólása közepén leállította a jelnyelvi tolmácsot, az ülésteremben csend lett, a képviselő viszont jelelt tovább. A magyar jelnyelvet nem ismerő politikustársai Kósa beszédét jelnyelvi tolmács nélkül nem érthették. Kósa ezzel demonstrálta, hogy ha nincs tolmácsa, nincs hang sem, beszédét más nyelvekre sem tudják lefordítani, tolmács nélkül tehát nem tudna részt venni a politikai életben.

Kósa Ádám beszédében arra kérte a Bizottságot: maradéktalanul hajtsa végre az INSIGN európai kísérleti projektet, amelynek célja a siket és nagyothalló emberek és az uniós intézmények közti kommunikáció javítása. Felkérte továbbá a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy a tagállamokban megvalósul-e a siket, nagyothalló és siketvak gyermekek egyenlő esélyű hozzáférése az oktatáshoz.

Ha ugyanis az ‘oktatás – foglalkoztatás – hozzáférés’ háromszög egyik eleme kiesik, akkor a siketek továbbra is hátrányos helyzetben maradnak, így játszik tehát kulcsszerepet a tolmácsolás és az akadálymentes hozzáférés. A siket, siketvak és nagyothalló diákok és szüleik számára ezért már az iskoláskor előtti szolgáltatások és az iskolai oktatás révén lehetőséget kell nyújtani a környezetükben használt nemzeti vagy regionális jelnyelv megtanulására.

Strasbourg, 2016. november 23.