Egyéb

A Fidesz-KDNP a fogyatékosokért kíván dolgozni az EP-ben

A Fidesz-KDNP a fogyatékosokért kíván dolgozni az EP-ben

2009. 05. 20.

Ez annál is inkább sürgető, mert a közösség területén 50 millió ember él valamilyen fogyatékkal. Ugyanakkor, mindössze egy kerekes székes képviselő tagja az Európai Parlamentnek, hallás vagy látássérült egy sem – közölte a kampányfórumon a politikus, aki a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke is egyben.

Úgy vélekedett, hogy képviselővé választása társadalmi szemléletváltozást is hozhat az EP-ben, hiszen a mandátum megszerzése esetén jelnyelven fogja elmondani a beszédeit a parlamentben.

Programját ismertetve Kósa Ádám elmondta: elsődleges célja, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálja a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ egyezményt. Ugyanis ezt eddig csupán 6 tagállam tette meg, 21 pedig adós az elfogadásával.

Ez annál is inkább fontos, mert a dokumentum, a korábbi gyakorlattal szemben nem arra koncentrál, hogy milyen készségek kialakításában kell segíteni a fogyatékosokat, annak érdekében, hogy integrálódjanak a társadalomba. Éppen ellenkezőleg, azokat az értékeket helyezi előtérbe, amelyekkel a fogyatékosok rendelkeznek. Példaként említette, hogy a hallássérülteknek az átlagtól fejlettebb a kézügyessége, vagy a látáskárosultaknak a zenei érzéke.

Ugyancsak fontos törekvésnek tartja a fogyatékkal élők számára olyan oktatás és képzés bevezetését, ami elősegíti a munkába állás lehetőségét. Ezt sürgetővé teszi, hogy ma Magyarországon csupán minden tizedik fogyatékkal élőnek van munkája, vagyis 90 százalékos a körükben a munkanélküliség – szögezte le.

Szintén fontosnak nevezte, hogy a jövőben az unió strukturális támogatási alapjaiból egyre több forrás jusson olyan célokra, amelyek segítik a fogyatékkal élők társadalmi integrációját – ismertette programját Kósa Ádám.

Soltész Miklós a Fidesz-KDNP Szociális és Népjóléti Kabinetjének vezetője úgy vélekedett, hogy a kormány által elrontott gazdaságpolitika kihat a szociális területre.

Ennek egyik jele, hogy az egyházi vagy civil fogyatékkal élőket támogató szolgálatok már csak pályázat alapján juthatnak állami forrásokhoz. Vagyis az év elejétől megszűnt az erre szolgáló állami normatíva.

Ugyanakkor még a pályázható 6,9 milliárd forintból is 530 milliót zárolt a kormányzat. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy például az elkéső, így utóbb drágább orvosi beavatkozások miatt az állam sokkal többet kénytelen majd erre a területre fordítani, mint a zárolt keret összege – mondta Soltész Miklós.

(MTI)