A közösségi fejlesztési bankok forduljanak (vissza) az EU felé!

Az Európai Unió csatornázza jobban fejlesztési és beruházási pénzeszközeit európai célokra azáltal, hogy felszámolja az átfedéseket két szakosított pénzintézete: a luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EIB) és a Londonban működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között! Ezt sürgette Becsey Zsolt az Európai Parlamentben az e bankokról szóló Mitchell-jelentés vitájában, kijelentve: a két pénzintézet prioritásai közé vissza kell venni egyrészt Közép-Kelet-Európát, másrészt az e térségben működő kis- és középvállalatokat.

Becsey Zsolt egyetértett az ír jelentésíróval, hogy jövőre dönteni kell: az EIB és az EBRD tevékenységének súlypontját az EU-n kívüli vagy – ismét – az azon belüli államok jelentsék-e. Az utóbbi mellett szóló érv – emlékeztetett az ECON szakbizottság egyetlen magyar tagja -, hogy a nagy likviditási válságban lévő közép-kelet-európai tagállamok joggal igénylik a közösségi pénzeszközök adta segítséget, és azoknak a pénzintézeteknek a támogatását, amelyeket eredetileg az ő érdekükben és integrálásukra hoztak létre. A válság miatt megváltozott a világ – mondta Becsey Zsolt -: tizenöt éve azt hittük, véget ért az IMF-re utaltságunk, öt éve pedig az EBRD-ről gondoltuk, hogy igazi terepe már a nálunk keletebbre eső nagyrégió. Most mégis újból szükség van a segítségükre, az olyanra például, mint amilyen a közép-kelet-európai kis- és középvállalkozások stabilizására bejelentett 24,5 milliárdos hitelkeret.

Mint az Európai Parlament kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó munkacsoportjának (SME Circle) elnöke, Becsey Zsolt sürgette a kereskedelmi bankok és az EIB közti kockázat-megosztási rendszerek erősítését, valamint azt, hogy jöjjön létre saját EU-mechanizmus az EIB-kölcsönök kereskedelmi bankok általi hasznosításának ellenőrzésére.