A kutatás-fejlesztésnek Magyarország és Európa motorjává kell válnia

Az Európai Parlament a mai napon nagy többséggel megszavazta a Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogramot, amely a Hetedik Kutatási Keretprogramot váltja fel a 2014-2020-as időszakban. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője szerint nagy előrelépést jelent, hogy az új keretprogram kiemelt prioritásként kezeli a részvételi szabályok egyszerűsítését és az alacsonyabb kutatási aktivitással rendelkező régiók felzárkóztatását.

A Horizont 2020 a világ legnagyobb kutatás-fejlesztési programja 70 milliárd eurós költségvetéssel, amelynek elsődleges célja az "Innovációs Unió" mihamarabbi létrehozása. A kutatás-fejlesztés és az innováció stratégiai jelentőséggel bír a gazdasági növekedés, a nemzetközi versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából. Bár az Európai Unió hagyományosan erős tudományos és technológiai bázissal rendelkezik, a harmadik országok egyre erősebb versenyt diktálnak a kutatás-fejlesztés területén is.
 
A magyar kormány is felismerte, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció biztos befektetést jelent az ország jövőjébe, ezért 2013 nyarán elfogadta a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát. A stratégia fő célkitűzése, hogy a kiváló magyar kutatói hagyományokra alapozva hazánkban a GDP 1,8%-ára növekedjenek a kutatás-fejlesztési ráfordítások az évtized végére. Ezért Magyarország kiemelt érdeke, hogy a Horizont 2020 programból minél több forrást tudjon bevonni a hazai kutatás-fejlesztésbe.

A Horizont 2020 egyik fő újdonsága, hogy a 2014-2020-as időszakra egységes keretbe foglalja az összes uniós kutatás-fejlesztési és innovációs programot, illetve kiaknázatlan erőforrásokat szabadít fel az elmaradottabb régiók integrálásának, az adminisztráció egyszerűsítésének és a párhuzamos programok felszámolásának köszönhetően.

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője szerint az új keretprogram fontos előrelépést jelent az újonnan csatlakozott országok számára, mivel a Horizont 2020 program elkülönített költségvetési forrásokat szán az alacsonyabb kutatási aktivitással rendelkező régiók felzárkóztatására. "A közép-kelet-európai országok a fejletlen kutatási infrastruktúrákból adódóan eddig kevés sikerrel pályáztak uniós kutatási forrásokra. Örvendetes, hogy az új intézkedéscsomag orvosolni kívánja ezt a hiányosságot, mivel ösztönzi az alacsony kutatási aktivitású országok konzorciumokba történő bevonását, a kutatói bérek közötti szakadék csökkentését és a kohéziós források hatékonyabb felhasználása révén a kutatási infrastruktúra fejlesztését" – emelte ki a delegációvezető.

Gyürk András szerint a magyar szereplők számára kedvező hír, hogy a részvételi szabályok egyszerűsítése és a pályázatok gyorsabb elbírálása révén csökkennek a keretprogramban való részvételből adódó adminisztratív terhek. A program további előnye, hogy a kis- és középvállalkozások számára testre szabott eszközöket kínál a kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzéséhez.

Magyarország számára a Horizont 2020 keretprogram részét képező Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiemelt fontossággal bír, hiszen az intézetnek Budapest ad otthont. Az intézet a Tudás- és Innovációs Társulások révén fogja össze azokat a felsőoktatási, kutatási és üzleti kezdeményezéseket, amelyek a jövő társadalmi kihívásaira keresik a választ. Magyarország számára is elismerést jelent, hogy a keretprogram jelentős mértékben kibővíti az intézet költségvetését és tevékenységi körét.