Egyéb

A Memorial nyerte a 2009‑es Szaharov-díjat

A Memorial nyerte a 2009‑es Szaharov-díjat

2009. 10. 22.

„Azáltal, hogy az idei Szaharov-díjat Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva kapta a Memorial oroszországi jogvédő szervezet, illetve az emberi jogok valamennyi oroszországi védelmezője nevében reméljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy véget vessünk az emberi jogok oroszországi védelmezőit körülvevő félelemnek és erőszaknak” – fogalmazott október 22‑én Strasbourgban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke.

„A civil társadalmi aktivisták mindenütt szabadon kell, hogy gyakorolhassák a gondolat és a szólás szabadságához fűződő legalapvetőbb jogaikat. A gondolatszabadság alapvető az igazság megismeréséhez” – tette hozzá Buzek, aki felidézte a lengyelországi Szolidaritás ellenzéki mozgalomban folytatott küzdelmét, amelynek eredményeképpen „az 1980-as években Lengyelország végül elnyerte a szabadságot”.

Memorial oroszországi jogvédő szervezet

Az eredeti jelölés szerint a Memorial oroszországi jogvédő szervezet, illetve az emberi jogok valamennyi oroszországi védelmezője nevében Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva kapták az EP idei emberi jogi díját.

A Memorial az alapvető jogoknak a szovjet utódállamokban való érvényesülését előmozdító szervezet. A szervezet első vezetője Andrej Szaharov volt. Megalapítása óta a szervezet fáradhatatlanul dolgozik a totalitárius elnyomásról folytatott történeti kutatás nyilvános levéltárának kiépítésén. Jelenlegi munkája az egykori szovjet államok konfliktusövezeteiben az emberi jogi jogsértések elleni küzdelemre összpontosul. A szervezet munkáját ugyanakkor folyamatos veszély fenyegeti. 2009 júliusában arra kényszerítették a Memorialt, hogy függessze fel emberi jogi tevékenységét Csecsenföldön, miután Natália Estemirova emberi jogi aktivistát elrabolták, majd holttestét Ingusföldön találták meg.

Oleg Orlov, a Memorial jelenlegi elnöke. Október 6-án Oleg Orlovot a moszkvai Tverszkói Bíróság pénzbüntetésre és nyilvános állításainak visszavonására ítélte a csecsen elnök, Ramzan Kadirov által ellene indított perben. Orlov azzal vádolta Kadirovot, hogy ő áll Natália Estemirova csecsen jogi aktivista meggyilkolása mögött. Magát Orlovot és három újságírót 2007. november 23-án elrabolták Ingusföldön, ahol megverték és kivégzéssel fenyegették őket, majd szabadon engedték őket.

Szergej Kovalev 1969-ben a Szovjetunióban megalapította az első szovjet emberi jogi szövetséget, az Emberi Jogok Védelmezésének Kezdeményező Csoportját, és a Memorial egyik megalakítójává vált. Kovalev nyíltan bírálta Borisz Jelcin és Vlagyimir Putyin kormányainak tekintélyelvű tendenciáit. 1996-ban tiltakozásul lemondott Jelcin elnöki emberi jogi bizottságának vezetői tisztségéről. 2002-ben nyilvános bizottságot szervezett a moszkvai lakónegyedek ellen 1999-ben elkövetett bombamerényletek kivizsgálására, amelyet a bizottság tagjainak zaklatása és az ellenük elkövetett merényletek után lényegében megbénítottak.

Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva Andrej Szaharovval és másokkal együtt megalapította a Moszkvai Helsinki Csoportot annak felügyeletére, hogy Moszkva betartja-e az 1976-os Helsinki Záróokmányt. Az 1960-as évek óta Alekszejeva kampányokat folytatott a letartóztatott másként gondolkodókat megillető tisztességes bírósági tárgyalások és a médiában való objektív bemutatásuk érdekében. Kizárták a kommunista pártból, és megfosztották szerkesztői állásától, amelyet egy tudományos magazinnál töltött be. Alekszejeva Garri Kaszparovval és Georgij Szatarovval társelnöke volt a Pánorosz Polgári Kongresszusnak, amelyből később, 2008. januárban Szatarovval együtt kilépett a Kaszparovval való nézeteltérés miatt. Mindig kritikus volt a Kreml emberi jogi eredményeivel kapcsolatban, és azzal vádolta a kormányt, hogy nacionalista politikáival bátorítja a szélsőségeseket, mint például a grúzok tömeges deportálását 2006-ban, az utcai piacokon dolgozó külföldiek elleni rendőrségi razziákat, valamint az ingusföldi orosz fellépést.

Szaharov-díj a gondolatszabadságért

A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díj névadója az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov (1921–1989), a hidrogénbomba feltalálója. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a kivételes személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak.

Következő lépések

Az EP külügyi és fejlesztési szakbizottságai december 14-én közös bizottsági ülést tartanak a győztes, (illetve akadályoztatása esetén annak képviselője) részvételével. Az oklevéllel és 50 ezer euróval járó idei elismerést két nappal később, december 16‑án adják át Strasbourgban.