Egyéb

Az Erasmus+ program keretösszegének bővítése további lehetőségek forrása

Az Erasmus+ program keretösszegének bővítése további lehetőségek forrása

2021. 05. 19.

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén vitatták meg az új költségvetési ciklusra kiírt Erasmus+ programot. Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő hozzászólásában üdvözölte, hogy az Erasmus+ az EU egyik legsikeresebb programjaként majdnem kétszeres keretösszeggel bővül a következő költségvetési ciklusban. Kiemelte, Magyarország számára is fontos előnyökkel jár az eddig is népszerű program, mely az egyetemi modellváltás miatti modernizációnak köszönhetően még tovább növeli a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi perspektíváikat. Reményét fejezte ki, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy az Erasmus+ program keretében a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosított a lehetőség.

Bocskor Andrea elmondta: „Az Európai Unió legjelentősebb oktatási, képzési, ifjúságügyi és sport támogatására irányuló programja esetében jelentős költségvetési emelésre számíthatunk a következő hét éves időszakban, amely Magyarország számára is egyértelműen előnyös, mivel mindig nagy az érdeklődés ezen program és az általa kínált lehetőségek iránt. Az Erasmus+ összköltségvetése 26,2 milliárd euró, ami csaknem kétszerese az előző program pénzügyi keretösszegének”.

„Az Erasmus+ az Európai Unió egyik legsikeresebb programja: segíti a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Az Erasmus+ legfőbb vonzereje, hogy a külföldi egyetemeken, intézményekben tapasztalatot szerző fiatalok olyan készségekkel és tudással gazdagodnak, melyek előnyt jelentenek az élet minden területén” – mondta el plenáris felszólalásában Bocskor Andrea, EP-képviselő.

„Remélem, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon, felhívásokon keresztül, hiszen ezek is értékes részét képezik az európai kulturális örökségnek” – emelte ki felszólalása során a képviselő.

Bocskor Andrea végezetül hangsúlyozta: „Magyarország az egyetemi modellváltás révén nagy lépést tett a felsőoktatás modernizálása felé. Az alapítványi struktúra megteremti a feltételeket arra, hogy az intézmények versenyképessége és nemzetközi elismertsége javuljon, mindezek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy még több Erasmus, vagy egyéb nemzetközi egyetemi partnerségbe kapcsolódhassanak be. Az új egyetemi modell meg fogja állni a helyét az európai felsőoktatási versenyben, választ ad a modern kor kihívásaira, biztosítja a magyar egyetemek hírnevének továbbvitelét”.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a  mai korban elengedhetetlen a tárgyalóképes nyelvtudás, amely hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. „A nyelvi kompetenciák az élet és munkavégzés szempontjából is alapvető készségeknek számítanak már” – hangsúlyozta Kósa.

Kósa örömét fejezte ki amiatt, hogy az Erasmus+ program előmozdítja a nyelvtanulást, különösen az online eszközök szélesebb körű használata révén. „Az e-tanulás, amennyiben az illeszkedik a program résztvevőinek sajátos igényeihez, segítheti az egyenlő esélyű hozzáférést a nyelvtanuláshoz is” – vélte a képviselő.

„Nagyon fontos, hogy az Erasmus+ a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosít lehetőséget. Magyarországon pedig idén nyáron már államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, köszönhetően az Európában egyedülálló magyar jelnyelvi törvénynek!” – mutatott rá Kósa Ádám, aki felszólalása során minden esetben anyanyelvét, a magyar jelnyelvet használja.

Brüsszel, 2021. május 19.