Az elmenekült koszovói romák védelmében

Az Európai Unió főbb intézményeinek képviselőivel tartott munkaebédet Thomas Hammarberg, az Európa Tanács Emberi Jogi Főbiztosa. Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó Európai Néppárt képviseletében Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő tárgyalt a főbiztossal, többek között a koszovói háborút követően EU-tagállamokban menedéket találó romák visszatelepítése ügyében.

Thomas Hammarberg főbiztos azért érkezett Brüsszelbe, hogy bemutassa legfrissebb, „A bevándorlás kriminalizációja Európában” című tanulmányát, illetve hogy az Európai Unió három fő intézményeinek érintett képviselőivel tárgyaljon a bevándorlás emberi jogi vonatkozásairól. A hivatalos munkaebéden Járóka Lívia, a Fidesz képviselőnője a Koszovó és Németország között 2009 elején aláírt kétoldalú visszafogadási megállapodás végrehajtásáról kérdezte a biztost.

1999-ben és azt követően csaknem 14 ezer roma menekült Koszovóból Németországba, akik a hazatelepítési eljárás révén elvesztették az országban való jogszerű tartózkodást biztosító türelmi státuszukat és mivel a Koszovóban való visszatérésük hivatalosan nem veszélyezteti életüket és testi épségüket, el kell hagyniuk Németországot. A képviselőnő emlékeztetett, hogy a visszatelepítés által érintett romák több mint 25%-a Németországban született és semmilyen módon nem kötődik Koszovóhoz, ugyanakkor a koszovói kormány eddig képtelennek bizonyult a mindössze 480 belső menekült áttelepítésére a nagy botrányt kavart mitrovicai ólomszennyezett telepekről. Emellett a biztonsági helyzet sem kielégítő az országban, az etnikai alapú incidensek pedig alig csökkennek.

Hammarberg válaszában elmondta, hogy a működésképtelen koszovói gazdaságot, illetve a menekültek ellentétes szándékát figyelembe véve, maga is aggályosnak találja a visszatelepítéseket, különösen, mivel a kutasított romák egy része éppen az említett ólomszennyezett telepekre kénytelen visszatérni. A főbiztos elmondta, hogy ez ügyben nyílt levélben fordult Angela Merkel német kancellárhoz, melyben arra kérte, hogy Németország fontolja meg a visszatelepítések felfüggesztését és azt csupán önkéntes alapon hajtsa végre.

Hammarberg a civilszervezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy mind szakmai felkészültségük, mind pedig a politikától való függetlenségük tekintetében komoly kívánnivalót hagynak maguk után, holott számos emberi jogokkal összefüggő kérdés felvetése és tárgyalása során elemi szükség lenne erős, független és hozzáértő nem kormányzati szervek közbenjárására. A főbiztos egyetértett Járókával abban is, hogy ennek érdekében mind pénzügyi, mind emberi erőforrások tekintetében meg kell erősíteni az érintett szervezeteket. A tárgyaláson jelen volt még Hans Nilsson, az Európai Tanács Főtitkárságának osztályvezetője, Thierry Bechet, az Európai Bizottság Külkapcsolati Főigazgatóságának tanácsadója, valamint Ulrika Lunacek és Cecilia Wikström zöld, illetve liberális EP-képviselők.