Az emberi tényező a magyar EU-elnökség középpontjában

A hat hónapos magyar elnökség prioritásairól szóló első írásos dokumentumot kaphatták kézhez hétfőn az Európai Bizottság és a Tanács vezető funkcionáriusai, amikor Martonyi János külügyminiszter gyors egymásutánban Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért-, Adrian Ciolos agrárpolitikáért-, Olli Rehn gazdaságért és pénzügyekért, Viviane Reding állampolgársági ügyekért felelős biztosokkal, illetve Pierre de Boissieu-vel, a Tanács főtitkárával tárgyalt. Az elnökségi program első változatát október végén juttatja el a budapesti kormány Brüsszelbe, míg a végleges programnak decemberben kell megérkeznie az EU-hoz.

Martonyi János utóbb brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva elmondta, hogy a 2011. január 1-jén startoló féléves magyar elnökségnek négy fő vezérfonala lesz. Ezek: az emberi tényező, egy erősebb és mélyebb Európa, a polgárok Európája és a külkapcsolatok.

Az első prioritást illetően a külügyminiszter rámutatott, hogy bár a gazdaságpolitikai koordináció, az egységes belső piac és az euró egytől-egyig az Unió legfontosabb projektjeinek számítanak, mégis az emberi tényezőnek kell állnia az uniós politikák központjában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU fogyatkozó népességgel egyre nehezebben tud helytállni a globális versenyben. A mai világban ugyanis a puszta népességszám is versenytényezővé válik. Régen ez nem így volt, amikor kiugró technológiai fejlettségűknek köszönhetően viszonylag kis országok is képesek voltak kitűnni. Mára ez a versenyelőny nem utolsó sorban a know-how gyors elterjedésének köszönhetően megszűnt, ami rohamosan javította Kína vagy India esélyeit. A külügyminiszter szerint ezzel tulajdonképpen az ipari forradalom előtti helyzet áll vissza, amikor a legnagyobb és legnépesebb országok vitték a prímet.

És bár nem tartozik szorosan uniós hatáskörbe, a magyar elnökség a markánsabb családpolitikát is a középpontba kívánja helyezni, többek között a tagállami jó gyakorlatok cseréje révén. Budapest a társadalmi befogadás javítására is nagy hangsúlyt kíván helyezni, amit kulturális mellett versenyképességi kérdésnek is tekint, hiszen minél jobban sikerül integrálni a társadalomba egy közösséget (így a romákat), annál nagyobb lehet egy ország versenyképessége.

A magyar elnökség az európai integráció erősítéséért és mélyítéséért is tenni kíván majd. Ez Martonyi szerint magába foglalja az olyan közösségi politikák eddig elért vívmányainak a megőrzését, mint a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika, ahol a források 2013 utáni megtartása számít az egyik fő célnak. Egy markáns agrárpolitikára már csak azért is szükség van, mert a világ élelmiszer ellátásának biztosításában Európának továbbra is kulcsszerepe lesz. Budapest fontos feladatának tekinti majd a közös energiapolitika előmozdítását is, miként egy átfogó vízpolitika alapjainak a lerakását is. Utóbbiba illeszkedik majd egyébként a Duna-medence Stratégia is, amely a balti után az EU második makro-regionális stratégiájának számít és a magyar félév során lesz véglegesen elfogadva.

A „polgárok” fejezet alatt a Stockholmi bel- és igazságügyi program végrehajtása és a Schengen-térség Bulgáriával és Romániával való kibővítése mellett az alapjogok, köztük a kulturális sokszínűség lesz a fő csapásirány.

Ami pedig a nemzetközi porondot illeti, hazánk mindent megtesz majd a horvát csatlakozási tárgyalások befejezése érdekében (bár erre nincs garancia) és a szomszédságpolitika erősítésére is (a magyar elnökség idején, május 25-én Budapesten rendezik a keleti partnerségi csúcsot).

Martonyi a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy a magyar elnökség alatt főleg a Stockholm-programhoz kapcsolódóan számíthatunk jogszabályok elfogadására, miközben más területeken számolni kell azzal, hogy az együttdöntés új területekre való kiterjesztése időigényesebbé tette a jogalkotást.

A külügyminiszter szerint a korábban gondolttól eltérően mégsem a magyar elnökségre száll majd az új gazdaságirányítási rendszer végrehajtása és beüzemelése, mert ha a jelenleg is zajló tárgyalások eredményre is vezetnek, abból 2011 nyara előtt nem lesz hatályos jogszabály. Ez alól kivételt képez az európai költségvetési félév, amiről már döntés született, és ami jövő év januárjában veszi kezdetét. Martonyi elismerte, hogy a Van Rompuy vezette munkacsoport dolgavégzése körül rengeteg a bizonytalanság. Budapest mindenesetre elnökségként abban érdekelt, hogy lehetőleg minél világosabb megoldások szülessenek. Arra a kérdésre, hogy Olli Rehn-nel tárgyaltak-e az EU-IMF hitelkeret esedékes részének idén nyáron félbeszakadt felülvizsgálatáról, illetve a folytatásról, a magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott, hogy jelenleg a piaci finanszírozás élvez abszolút elsőbbséget. Emlékeztetett arra, hogy a magyar államkötvényekre megszabott hozamfelárak az elmúlt hetekben 5-7 százalékra csökkentek, amit már egészen elviselhető szintnek nevezett.
Forràs: bruxinfo.hu/cikk/20101011-az-emberi-tenyezo-a-magyar-eu-elnokseg-kozeppontjaban.html