Az EP elfogadta a kohéziós csomagot – Számos előrelépés szociális, esélyegyenlőségi és fejlesztéspolitikai területen

Őry Csaba EP-képviselő, a néppárti frakció foglalkoztatási és szociális koordinátora üdvözölte az Európai Szociális Alapról (ESZA) szóló megállapodást, hiszen az ESZA az egyik legfontosabb uniós pénzügyi alap, amely minden állampolgár életét érinti. A fideszes politikus felszólalásában leszögezte, hogy nem ért egyet a baloldali és zöldpárti képviselőkkel, akik az egész dosszié újranyitását és az egyeztetések újrakezdését követelték. Őry Csaba szerint a hosszú és bonyolult tárgyalási folyamat tükrében még inkább jelentős a megállapodás ténye, különösen a pénzügyi és gazdasági válság és a még mindig rendkívül magas munkanélküliségi arány fényében.

A néppárti koordinátor szerint szociális szempontból az egyik legfőbb eredményként azt könyvelhetjük el, hogy mostantól az ESZA 20%-át szegénységgel kapcsolatos programokra kell fordítani. Emellett rugalmassági elemek is megjelennek az új szabályozásban, mint pl. hogy önkéntes alapon 30 évre lehet emelni a 25 éves korhatárt az ifjúsági kezdeményezés kapcsán. Továbbá üdvözlendő a tény, hogy a kohéziós forrásokból 23,1%-ot kell majd a jövőben az Európai Szociális Alapra elkülöníteni – a korábbi összegekhez képesti 1%-os növekedés is előrelépésnek tekinthető. A tagállamok pedig további forrásokat is átcsoportosíthatnak majd erre a területre. Őry Csaba szintén kiemelte, hogy a francia néppárti jelentéstevő, Élisabeth Morin-Chartier és a dosszié magyar néppárti felelőse, Kósa Ádám rendkívüli munkát végzett.

Kósa Ádám, az EP Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának elnöke a Foglalkoztatási és Szociális Szakbizottság véleményadójaként és az EP tárgyalócsapatának tagjaként kijelentette: A közel másfél éves munka sikeres volt, hiszen a jelenlegi szabályokhoz képest sokkal jobb jogszabály született foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi szempontból az európai uniós források felhasználását illetően. A magyar civil szervezetek számára különösen fontos területeken, így a teljes és következetes akadálymentesítés; a magyar elnökség alatt elfogadott Roma-keretstratégia kapcsán a marginalizált közösségek támogatása; a fogyatékossággal élőket ellátó nagy létszámú intézmények kiváltása; illetve a civil szervezetek szerepének megerősítése és nem utolsósorban a foglalkoztatás – különösen a fiatalok foglalkoztatása – terén is előrelépés várható. Míg eddig a vonatkozó jogszabályban mindössze csak egy utalás volt, az új jogszabályban már több mint tíz konkrét és számon kérhető előírás és követelmény található a fogyatékossággal élő emberek érdekeinek a figyelembevételére vonatkozóan mind a programozás, mind pedig a végrehajtás területén. "Magyarország jobban teljesít, hiszen számos területen indult korábban olyan fejlesztés, amelyek immáron már európai uniós szinten is visszaigazolódnak. Ez mindannyiunk sikere" – jelentette ki Kósa Ádám.

Deutsch Tamás a csomag megszavazása kapcsán hangsúlyozta: A 2014 utáni kohéziós politika az eredmény-orientáltság növelésére helyezi a hangsúlyt, és ennek érdekében a kohéziós politikát az Európa2020 Stratégia, az Unió új növekedési stratégiájának céljaihoz köti. A fideszes EP-képviselő örömének adott hangot, hogy több olyan gondolat megjelenik a jogszabálycsomagban, amelyekkel kapcsolatban módosító indítványokat nyújtott be. Ilyen például az alapok és régiókategóriák közötti átjárhatóság növelése; a jelenlegi társfinanszírozási arányok megtartása; a fogyatékossággal élők hozzáférhetőségi szempontjainak figyelembe vétele; a nem visszatérítendő ÁFA elszámolhatósága; az energiahatékonyság és a megújuló energiák támogatása a lakhatással összefüggésben. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a támogatási felső határ ("capping") általános 2,35%-os szintjéhez képest Magyarországra 2,59%-os felső határ fog vonatkozni, ami mintegy 700 millió euróval fogja növelni a magyar kohéziós borítékot a bizottsági javaslathoz képest.

A fideszes képviselő ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a makrogazdasági feltételességre vonatkozó részt nem sikerült teljesen törölni a bizottsági javaslatból. A makrogazdasági feltételek kiterjesztése a Kohéziós Alapon túlmutató tételekre súlyos aggályokat vet fel, mert önkormányzatokat, vállalkozásokat, magánszemélyeket büntet az egyes kormányok nem megfelelő gazdaságpolitikai intézkedései miatt, ezáltal tovább nehezíti az érintett tagállam helyzetét.

Strasbourg, 2013. november 20.