Egyéb

Az EU2020-hoz igazítaná a kohéziós célokat a Bizottság

Az EU2020-hoz igazítaná a kohéziós célokat a Bizottság

2010. 11. 10.

Az EU kohéziós politikája nagymértékben hozzájárult a növekedéshez és jóléthez, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés ösztönzéséhez az Unión belül – vélekedik szerdán közzétett ötödik kohéziós jelentésében a Bizottság. Ám – miként Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos fogalmazott – a költséghatékonyság javítása érdekében a politikát még hatékonyabbá kell tenni, mégpedig konkrét és mérhető eredmények felmutatásával.

„Okosabban kell felhasználni a forrásokat, az EU legfőbb prioritásaira kell összpontosítanunk, és jól látható értéket kell hozzáadnunk a nemzeti és regionális hatóságok munkájához” – vélekedett Hahn, kiemelve egyúttal annak fontosságát, hogy olyan kohéziós politikát dolgozzanak ki, amely napjaink gazdasági helyzetéhez – ennél konkrétabban pedig az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez– igazodik.

Andor László, a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztos mindezeken túl pedig arra emlékeztetett, hogy a válságnak a munkavállalókat és kisvállalkozásokat sújtó hatásait nagymértékben enyhítették az Európai Szociális Alap forrásai. „Minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy az ESZA-t egy valódi európai foglalkoztatási kezdeményezés szolgálatába állítsuk, amely segíti az embereket abban, hogy gyorsan találjanak állást” – hangsúlyozta.

A szerdán közzétett jelentés amellett, hogy ismerteti a kohéziós politika által finanszírozott befektetéseket (a 2000 és 2006 között végzett értékelések szerint például ezek a beruházások körülbelül 1,4 millió új munkahely létrehozásához járultak hozzá, évente körülbelül 2 millió, képzésekben részt vett polgárt segítettek munkához, emellett több ezer kilométer út és vasút építése vagy felújítása révén korszerűsítették a közlekedési vonalakat), rámutat arra is, hogy az elért eredmények ellenére a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik.

A jelentés szembeötlő regionális különbségeket tár fel számos területen a termelékenységtől a csecsemőhalandóságig vagy az éghajlatváltozás általi veszélyeztetettségig. A jelenlegi és az elmúlt programozási időszakok, valamint az érintettekkel széles körben folytatott megbeszélések tanulságait levonva, a jelentés több javaslatot tesz a politika megreformálására.

Így például világossá vált, hogy olyan politikára van szükség, amely az összes régió versenyképességének növelésébe fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is. Az EU költségvetésének vizsgálatára tekintettel a jelentés kiemeli, hogy a jövőben a kohéziós politikai forrásokat korlátozott számú, kiemelt célra kell fordítani, és a finanszírozást össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” elérésére irányuló célkitűzéseivel.

Hangsúlyozva a finanszírozás nemzeti és regionális igényekhez történő adaptálásának előnyeit, vitát indít arról, hogy a kohéziós politika átfogó felépítése hogyan biztosíthatja valamennyi alap hozzájárulását az Európa 2020 szakpolitikai célkitűzéseinek hatékony megvalósításához. A jelentés amellett érvel, hogy a kohéziós politikai tervezési és irányítási ciklusokat e célkitűzések befektetési prioritásokká történő átalakításának biztosítása érdekében át kell dolgozni.

Ennek megvalósítására a Bizottság egy olyan átfogó stratégiai keret létrehozását javasolja, amely rögzíti a kohéziós beruházások hatásának maximalizálásához szükséges prioritásokat, célkitűzéseket és reformokat. A tagállamok szerződést kötnének a Bizottsággal, amelyben rögzítenék ezek elérésének a módját, az országok jövőbeli nemzeti reformprogramjaira építve. A szerződés egyértelmű és mérhető célok kitűzését foglalná magában, valamint hangsúlyozná a különböző uniós forrásokból származó finanszírozás nemzeti koordinálásának fontosságát a hatékony végrehajtás és a látható eredmények biztosítása érdekében.

Egy másik javaslat szerint ösztönzőket vezetnének be a kohéziós programok lehető leghatékonyabb és legambiciózusabb megvalósítása érdekében. A kohéziós forrásokból származó finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátanák az általuk végrehajtott programok minőségének és előrehaladásának függvényében.

Forrás: BruxInfó