Emberi jogokat a klímaegyezménybe

Erre emlékeztetett az Emberi Jogok Dániai Intézete, amely a konferencia háttéranyagainak tanulmányozása után azt a következtetést vonta le, hogy pontatlan és félreérthető kifejezések használata veszélybe sodorhatja a megegyezés sikerét.

„Jó oka van annak, hogy az emberi jogokat sokkal határozottabban kellene integrálni a tárgyalási dokumentumokba, majd végül a megegyezésbe is”. Jonas Christofferson, az intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a „dokumentumban szereplő emberi jogokra tett utalások nem kellőképpen precízek.” Az intézmény értelmezése szerint, amennyiben a pontos megfogalmazása az alapvető emberi jogoknak kimarad a megegyezés végső szövegéből, várhatóan a legsebezhetőbb társadalmi csoportok emberi jogi védelme nehezen biztosítható.

„Ha például – mondja az intézet vezetője – a szöveg nem tartalmazza az egészséghez való jogot, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a megfelelő (társadalmi, gazdasági) szereplők mozgósíthatók, amikor az éghajlatváltozás következményei veszélyeztetik az emberek egészségét, és ellehetetlenítik megélhetésüket?” – kérdezi Christoffferson.

Az intézet vezetője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelő lépések megtétele, a jogok biztosítás elsősorban az egyes aláíró államok felelőssége, ugyanakkor olyan ENSZ intézményeknek, mint amilyen a WHO, határozott jogkörökkel kellene rendelkezniük arra az esetre, ha az említett jogokat fenyegetik.

„Ha ezek a részletek kimaradnak a megállapodásból, nem lesznek valós kötelezettségek, és ezért felelősségre sem vonható majd senki. Mindez azt is jelenti, hogy elszalasztjuk az alkalmat arra, hogy fontos információkat és tudást gyűjtsünk ezen a területen, beleértve azt is, hogy a veszélyeztetettek esetleg eltűnnek a látókörünkből“ – figyelmeztetett a dániai intézet vezetője.

Forrás: en.cop15.dk