Fokozni kell a belső piaci integrációt, hogy nőhessen Európa gazdasága!

Az Európai Parlament az egységes szemeszterről szóló mai vitájában tárgyalta azt a jelentést, amely a tagállami szakpolitikák gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és belső piaci működési kereteit és a közös cselekvések irányait elemzi. Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő felszólalásában kiemelte: az Európai Unió intenzívebb gazdasági növekedését a belső piac akadályainak leküzdésével lehet csak elérni.

 "Az Európai Unió intenzívebb gazdasági növekedését a belső piac akadályainak leküzdésével lehet csak elérni. Egy kiterjedt és integrált piac maga is a gazdaságserkentés motorja lehet a jövőben" – hangsúlyozta plenáris felszólalásában az Európai Néppárt egyik témafelelőse. Pelczné Dr. Gáll Ildikó kiemelte: „A következetes és integrált gazdaságpolitika elengedhetetlen az európai gazdaságok fellendüléséhez és a válságból való biztos kilábaláshoz. A polgárokat fogyasztóként és munkavállalóként megillető jogok hatékonyabb védelme létfontosságú az egységes piacba vetett bizalom megerősítéséhez és a felelősségteljes magatartás ösztönzéséhez”.
 
"A belső piac működését számos tényező vezérli, ugyanakkor a problémát nem e tényezők figyelmen kívül hagyása, hanem egy olyan átfogó belső piaci kormányzásról szóló platform hiánya okozza, melynek kiépítése magában rejti a gazdasági növekedés lehetőségeit is" – hívta fel a figyelmet az EP fideszes alelnöke. Pelczné Dr. Gáll Ildikó felszólította a Bizottságot: a valós gazdaság erősebb támogatása, a növekedés, továbbá a munkahelyek ösztönzése érdekében alkossa meg a belső piaci pillért az Európai Szemeszteren belül!
 
Kósa Ádám, a foglalkoztatási szakbizottság fideszes tagja a vita kapcsán kijelentette: "Véget kell vetni annak a felelőtlen, és a nyugati baloldal érdekeit szolgáló és az esélyegyenlőség leple mögé bújó érvelésnek, ami a hazai munkavállalók már meglévő munkahelyeit veszélyezteti a bérfelzárkóztatás témájában. A bérek terén elvárt esélyegyenlőség nem képzelhető el a már meglévő, kemény munkával megszerzett és megtartott magyar munkahelyek tömeges és gyors megszűnésével. Kósa Ádám emlékeztetett: 2002 és 2010 között minden egyes évben magasabb volt a bejelentett és nagyarányú csoportos létszámcsökkentés, mint a második Orbán-kormány bármely évében. A 2010 előtti katasztrofális gazdaságpolitikai és munkahelyteremtési politika örökségének dacára  a magyar minimálbér jelenleg megelőzi – többek közt – a Litvániában, Csehországban és Lettországban található mértékeket".