A mai napon mutatta be az EP Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt az európai roma stratégiához kapcsolódó két legfrissebb dokumentumát az Európai Bizottság. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő fontos előrelépésként üdvözölte mind a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában elért előrelépésekről szóló közleményt, mind a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló javaslatcsomagot, de hangsúlyozta, hogy a keretstratégia sikeréhez még számos alapvető hiányosságot kell orvosolni.
Az Európai Bizottság ma mutatta be az Európai Parlament Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt az európai roma stratégia állásáról szóló idei értékelését "Előrelépések a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában" címmel, valamint egy javaslatcsomagot a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, amelyet a Tanács várhatóan decemberben tűz majd napirendjére. A két dokumentum végigveszi a tagállamoknak az elmúlt években a romák integrációja érdekében tett erőfeszítéseit és a hiányosságokat. Az értékelés kiemeli: Magyarország több területen is jelentős előrelépést tett a romák társadalmi befogadása terén, így például a megbízható nyomonkövetési rendszer kialakítása, vagy a hátrányos helyzetű mikrorégiókat célzó intézkedések révén.
Járóka Lívia, az európai roma stratégia jelentéstevője üdvözölte a tagállamoknak címzett határozott kritikákat és konkrét javaslatokat. Annak kapcsán kijelentette: a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Kerete eddig a legígéretesebb kezdeményezés az európai romák helyzetének javítására. Azonban a néppárti politikus felhívta a figyelmet: Bár mindegyik szakpolitikai területen hoztak pozitív intézkedéseket a tagállamok, ugyanakkor a roma közösségek szinte alig vesznek észre pozitív változást saját mindennapi életükben. Járóka ezért hangsúlyozta, hogy a keretstratégia számos kezdeti hiányosságát és hibáját szükséges még orvosolni ahhoz, hogy a romatelepeken is érezhető javulást hozzon az évtized végéig. A képviselő példaként említette a kimeneti indikátorok hiányát, a számszerű célok kitűzését, a tagállami tervek megfelelő finanszírozását, a roma közösségek és a civiltársadalom erőteljesebb bevonását, valamint a területi megközelítés markánsabb hangsúlyozását.
Háttér: Járóka Lívia részletes véleményét a bizottsági közleményről itt olvashatja.