G20: sok előkészület, kevés eredmény

A hétvégén megrendezésre került G8- és G20-csúcsokon a gazdasági kérdések mellett szó volt a közel-keleti helyzetről, a két Korea viszonyáról, az iráni atomfegyverkezésről, valamint a mexikói olajszennyezésről is. A gazdasági ügyek fő vonala a gazdasági válság és annak kezelése volt. A világ vezető fejlett országainak elképzelései eltérőek a krízis megoldásának tekintetében. A hétvégén szó volt megtakarítási intézkedésekről, a pénzpiac megadóztatásáról, a bankadóról, vagy a különböző pénzügyi tranzakciók adójáról is. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso előirányozta az erősebb nemzetgazdaságok államháztartási hiányának felére csökkentését 2013-ig, ebben a Húszaknak sikerült megállapodniuk.

Adózzon, vagy ne adózzon a pénzügyi szektor?

A bankadó bevezetésének szándéka mögött az áll, hogy a gazdasági válság kialakulásában a bankok szerepe nem volt elhanyagolható, ezért egyes vélemények szerint ennek terheit nem csak az adófizetőkkel, hanem a banki szférával is meg kellene fizettetni. Emellett az egyik fő érv, hogy számos bank állami segítséggel vészelte át a krízist. A lehetőségek között tartják számon a bankadó bevezetését, vagy a pénzügyi tranzakciók forgalmi típusú adóztatását. Kína, India és Brazília azonban egyátalán nem kívánja belevonni adózási rendszerébe a pénzügyi szektort, Kanada pedig szinte egyedülállóként majdnem teljesen átvészelte a krízist, ezért ott nincs erre szükség.

Németország és Franciaország viszont megvizsgálná a pénzügyi szektor uniós szinten történő megadóztatásának lehetőségét – nyilatkozta Sarkozy. A francia-német álláspontot a brit elnök is osztja. Ennek lehetősége a G20-csúcs kimenetelétől függetlenül fennáll. A Húszak közötti a bankadóról való konszenzus hiányának egyik fő oka az volt, hogy azok a nemzetgazdaságok, melyeket jobban megkímélt a gazdasági krízis, és pénzintézeteiknek nem volt szükségük drága mentőcsomagokra, nem érzik a bankszféra megadóztatásának szükségességét, mivel ez csak visszafogná gazdasági növekedésüket.

USA vs. Európa, vita a megszorításokról

Már a G20-csúcs előtt megfogalmazódtak kritikák a válság kezelésének módját illetően. Obama, amerikai elnök szerint a német és más európai államokban tervezett megszorító csomagok csak lassítják a gazdasági konjuktúrát, és visszafogják a világgazdaság növekedését. Az amerikai álláspont szerint a megoldás az, hogy az állam minél több pénzt pumpáljon a gazdaságba, akár hitelek kibocsátása árán is, és ezáltal élénkítse azt. Az Egyesült Államok nézete szerint a megtakarítási intézkedések csak akkor lesznek időszerűek, ha a gazdaság ismét felélénkült. A G20-találkozó előtt az amerikai kormány közvetlenül is igyekezett nyomást gyakorolni a német vezetésre, annak érdekében, hogy halassza el a nemrégiben elfogadott megszorító csomagját. Rég volt rá példa, hogy az USA ilyen nyíltan avatkozzon a német belpolitikába.

Merkel kancellár asszony azonban kijelentette, hogy nem kíván engedni a tervezett német megszorításokból. Wolfgang Schäuble, német gazdasági miniszter mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy az USA a növekvő népességnek köszönhetően képes megtermelni az állam által történő gazdaságélénkítésből származó adósságállomány fedezetét, Németország azonban nem, mivel a népességszám csökkenő tendenciát mutat. Arról is beszélt, hogy az ebből származó további terhek árát megint csak a német gyerekek és szülők fizetnék meg.

Az amerikai érvek emellett történelmi példákból is táplálkoznak. Obama úgy fogalmazott, hogy tanulnunk kell a múltban elkövetett hibákból. Az elnök ezzel a weimari köztársaság utolsó kancellárjára, Heinrich Brüningre utalt, aki szintén megszorításokkal kezelte a gazdasági válságot, és ezzel mélyítette azt. Ezzel szemben a huszonkilences válság után az amerikai gazdaságélénkítés beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Egy másik kérdés a szociálpolitika. Az USA szerint munkahelyteremtés jelentené a válságból a kiutat, míg Németországban a szociális hálóval próbálják megoldani a munkanélküliek problémáját, ami az állami kiadásokat növeli. Obama a közelmúltban sikerrel vitte végig az amerikai pénzügyi szférát átalakító reformcsomagot. Annak ellenére, hogy a válságkezelés módját illentően eltérő álláspontot képviselnek, a bankadóval kapcsolatban az USA, és Németország is egyetért.

Az SPD elnöke, Sigmar Gabriel részben osztja az amerikai álláspontot. „Beruházásokról is beszélnünk kell, nem csak megszorító csomagról” – nyilakozta a Financial Times németországi kiadásának. Mindemellett Gabriel szerint szükség van a szigorú szabályokra a pénzügyi szektor területén, de ennél is fontosabb lenne a bankszféra területén a beruházási bankok, és a kereskedelmi bankok szétválasztása.

Tüntetések és összecsapások Torontóban

A csúcstalálkozót szigorú biztonsági intézkedések mellett rendezték meg. A delegációk szálláshelyét, és a tárgyalások helyszínét egy két és fél méter magas fallal vették körül, amin három kapun keresztül lehetett bejutni, a biztonsági ellenőrzések a repterekéhez volt hasonlíthatóak – írja a Die Welt. Egyik legfőbb kritikaként a találkozó hatalmas költsége fogalmazódott meg. A tüntetők száma öt-, és tízezer között mozgott. A békés demonstrálók közül rendbontók is kikerültek. Megtámadták több tévéállomás autóját, valamint rendőrautókat is. Toronto utcáin elszabadult az erőszak, a rendőrök műanyaglövedéket is bevetettek. A randalírozók mellett több békés tüntetőt is letartóztattak. A demonstrációk mellett terrorista akcióktól a városban és az országban is egyaránt tartottak.

Sok kérdés maradt még nyitva a Torontoban megrendezett G20-csúcson, de további tárgyalások és megoldások csak ősszel, a Dél-Koreában tartandó következő találkozón várhatóak.

www.kitekinto.hu