Egyéb

Kiállítás a fogyatékosság történetéről

Kiállítás a fogyatékosság történetéről

2009. 11. 25.

Az európai parlamenti képviselő szerint a fogyatékossággal élő ember mindig is része volt a történelemnek és bár a legtöbben úgy gondolják, hogy az ipari forradalom valamennyiünk életébe általános javulást hozott, a fogyatékos emberek esetében ez nem volt igaz. Még inkább kiszorultakká és mellőzöttekké váltak – fogalmazott a képviselő. „Az ép test – ép lélek, mint fogalom többé nem értelmezhető egy idősödő társadalomban”.

– Valamennyi szélsőséges kormányzat csak tökéletesen egészséges embereket akart, így az 1920-as években a bolsevikok kitalálták a “homo Sovieticus”-t, míg az 1930-as években a nemzetiszocialisták az árjaelméletet hirdették, a szintén tökéletesnek hitt közösségét.

Korábban az volt az elterjedt vélekedés a társadalomban, hogy a fogyatékosság fiatal-specifikus (hadirokkantak, rokkantság), azonban később nyílvánvalóvá vált, hogy a fogyatékosság az idősödéssel az élet természetes velejárója. Az igazság azonban az, hogy a 70 év feletti emberek körében a fogyatékossággal született emberek aránya csupán 4 százalék körül van.

Kósa Ádám rövid ismertetőjében kitért a jelenkorra is, és elmondta, a Lisszaboni Szerződés december elei hatálybalépése a fogyatékossággal élő emberek számára is nagy nap.  Tartalmazza ugyanis az eugenika tilalmát a demokrácia, a szabadság és a szabadságjogok védelme érdekében.
„A kiállítás segíteni fogja Önöket abban, hogy egy másik nézőpontból is láthassák a világot” – zárta beszédét a képviselő, majd ezekkel a szavakkal köszönt el: Most önökön a sor.

A fogyatékosságtörténeti vándorkiállítás 29 részből áll, melynek első 21 darabját egy amerikai fogyatékosügyi civil szervezet, míg az utóbbi nyolcat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem készítette.