Mától Belgium tölti be az Unió rotálódó elnöki posztját

Yves Leterme, az ügyvezető miniszterelnök szerint Belgium készen áll arra, hogy július elsejétől átvegye az EU soros elnökségét. Véleménye szerint nem fogja éreztetni hatását az uniós munkában, hogy az országnak a választások nyomán hivatalosan csak szeptemberben lesz új kormánya. Egyes belga hivatalnokok nem hivatalosan már arról beszélnek, hogy a jelenlegi ügyvezető kormány marad hatalmon az elnökség egész időtartamára.

Belpolitikai problémák

Yves Leterme kormánya áprilisban mondott le, mert a két nagy régió, Flandria és Vallónia pártjai nem tudtak megegyezni a Brüsszel környéki választókerület kialakításában. II. Albert belga király Leterme miniszterelnököt kérte fel, hogy maradjon az ügyvezető kormány élén, amíg új kormány nem alakul.

Leterme a Bizottságnak megígérte, Belgium „meg fog felelni a várakozásoknak”, és biztosított, az EU elnökséget nem fogja befolyásolni az ország belpolitikai átmenete. „Nem lehet kétség afelől, hogy Belgium teljesen felkészült az uniós elnökségre, függetlenül attól, ki irányítja a kormányt a következő hónapokban” – fogalmazott Leterme.

Olivier Chastel, az európai ügyekért felelős belga államtitkár azt is hozzátette, Herman Van Rompuy személye, aki a belga miniszterelnöki címét feladva lett az Európai Tanács állandó elnöke, „megkönnyítheti a munkánkat”. „Megkönnyítheti a tökéletes interakciót az agendákban, és (annak módját) ahogy a Tanács formációi az Európai Tanáccsal együttműködnek”. „Ez tagadhatatlanul működhet, főként mivel Belgiumban nagyon gyakorlatias a hozzáállásunk a Lisszaboni Szerződés előírásaihoz”.

A júniusi Európai Tanács ülése után Van Rompuy kijelentette, nem jelentene problémát, ha Belgiumnak nem lenne új kormánya a július 1-jén kezdődő elnökség kezdetén. „A nyári hónapok nyugodtak. Ha lesz kormány szeptemberre, még átveheti a gyeplőt, és folytathatja az elnökséget” – mondta Van Rompuy, megjegyezve, hogy Belgium föderális állam, melyben a regionális kormányok is szerepet játszanak.

Chastel szerint a belga elnökségi program egy része mindenképpen változatlan maradna a szövetségi szintű politikai átmenettől függetlenül, mert a regionális kormányok kompetenciája alá esik.

A régióknak „fontos kompetenciáik vannak, néha exkluzívak” – mondta Chastel. „Néhány közösség és regionális miniszter elnöki szerepet tölt be (az Európai Unió Tanácsának) bizonyos formációiban, és ők nem ügyvezetői kapacitással bírnak” – jegyezte meg. „Az csak a szövetségi szintre vonatkozik”.

A belga elnökség prioritásai

A belga elnökségi program szervesen illeszkedik a spanyol-belga-magyar elnökségi trió 18 hónapos programtervébe, így a folytonosságot képviseli majd. Kiemelt kérdés marad a gazdasági válság leküzdése, valamint a Lisszaboni Szerződés gyakorlatba ültetése. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a bel- és igazságügyi együttműködésre, az unió úgynevezett külső dimenziójára, ezen belül a további bővítésre is. Horvátország csatlakozási tárgyalásai már előrehaladott állapotban vannak, bár céldátumot még nem tűztek ki, és a júniusi európai tanácsi döntés alapján Izlanddal is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Figyelmet szentelnek még az Unió nemzetközi stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatainak elemzésére, illetve mélyítésére.

A végleges programot június 16-án fogadták el hivatalosan.

• Társadalmi-gazdasági ügyek: Cél a növekedés helyreállítása a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalással. A pénzügyi piacok nagyobb felügyeletét biztosító intézkedéseket terveznek elfogadtatni, támogatni a „zöld” munkahelyeket, az innovációt, és a „zöld tudásalapú gazdaságba” való átmenetet.
• Szociális ügyek: a szociális kohézió támogatása a szegénység elleni küzdelem révén, melyről Leterme úgy nyilatkozott, „nagyon fontos a szemünkben”. Az általános érdekű ügyekben elért haladás, és az európai hozzáadott érték hangsúlyozása az egészségügy és az öregedés terén, beleértve a nyugdíjreformot.
• Környezet és klímaváltozás: zöld gazdaságra váltás, a decemberi cancúni ENSZ klímakonferenciára való felkészülés, az adózás módosítása, hogy illeszkedjen az EU más céljaihoz a foglalkoztatás, az energia, a közlekedés és a kibocsátás csökkentése terén.
• Igazságügy és belügy: a 2009-es svéd elnökség alatt indított Stockholm Program bevezetése, a bírósági döntések kölcsönös elismerése.
• Külső kapcsolatok: az EU bővítéspolitikájának folytatása, az Európai Külügyi Szolgálat, az EU új diplomáciai testületének felállítása.

A program várhatóan nem fog változni az új kormány megalakulásával, mivel az többhónapos átfogó, többszintű egyeztetés eredménye.

Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a belga elnökség szakít a jelenlegi gyakorlattal, és átengedi az elsőbbséget a Lisszaboni Szerződés által létrehozott két új vezető pozíciót betöltő Catherine Ashtonnak és Herman Van Rompuynak (EurActiv.hu 2010.06.03.).

Újabb uniós reform?

A belga EU elnökkel, Herman Van Rompuyjal az intézményi „csapatmunka” alapjain kíván majd dolgozni a belga elnökség, melybe az Európai Parlamentet is be kívánják vonni. A pénzügyminiszterek Van Rompuy Munkacsoportban végzett munkájára alapozva, mely az Unió gazdasági kormányzását igyekszik létrehozni, egy nagyobb kezdeményezést kívánnak útjára bocsátani.

„Nem ragaszkodom a pontos fogalmakhoz, de tervezzük egy újabb konvent elindítását” – mondta egy miniszter. Az előző Konventet a 2001. decemberi laekeni csúcsértekezleten indították el az előző belga elnökség alatt, és ez az Európai Alkotmány megszövegezéséhez vezetett, melyet később Lisszaboni Szerződéssé higítottak.

A kérdésre, miszerint egy újabb Laeken-típusú nagyszabású kezdeményezésre gondol-e, a miniszter azt válaszolta: „Nevezheti annak is”. Jelezte azon szándékukat is, hogy az EU költségvetését az EU „saját forrásaira” alapozzák, mely zsargon az európai adó bevezetésére.

Jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy az ötlet nagyobb támogatásra számíthatna EU-körökben, és az is kétséges, hogy ez a bizonyos miniszter az új belga kormányban is feladatot kapna.

A belga miniszterek azt is jelezték, nem támogatják a német kormány által bemutatott szigorító intézkedéseket, mert azok deflációhoz vezethetnek. „Miközben megpróbáljuk a betegséget gyógyítani, meg kellene akadályozni, hogy az ország jó egészségben hunyjon el” – mondta egy miniszter. Belgium hagyományosan kiállt a szociális ügyek fontosságáért, és várhatóan egy ambiciózus társadalmi agendáért fog dolgozni az elnökség során is (EurActiv.hu 2010.06.28.).

A következő rotálódó elnökséget a trió harmadik tagja, Magyarország fogja betölteni 2011. január 1-től.

Vélemények

„Nem akadályozza a soros uniós elnökséggel járó feladatok ellátását a belpolitikai instabilitás Belgiumban” – jelentette ki Pierre Labouverie belga nagykövet kedden Budapesten, amikor bemutatta országa elnöki programját.

A jelenleg nagy ellentéteket generáló gazdasági kormányzás megerősítését is tervezi a belga elnökség az EU-ban és az eurózónában egyaránt. Az elnökség célja ezen a téren, hogy megkezdje mindazoknak a reformoknak a végrehajtását, amelyekről az Európai Tanács októberi ülésén a Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport javaslatai alapján dönteni fog.

„A költségvetési fegyelem egyike a legfőbb prioritásoknak” – szögezte le Yves Leterme. Az elnökségi program fontosnak nevezi, hogy a deficiteljárás alá vont tagállamok szigorúan tiszteletben tartsák a túlzott mértékű hiány kiigazítására vállalt időpontokat. „Ennek szem előtt tartásával a belga elnökség alatt a Tanács – ahol ez kívánatos – fel fogja gyorsítani a költségvetési konszolidációt és a szerkezeti reformokat a közpénzügyek fenntarthatóságának szavatolására és az EU-n belüli fenntartható és dinamikusabb növekedés érdekében” – áll a programban, amely megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani az összesen 750 milliárd euró összegű európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus végrehajtásának.

Steve Vanackere belga külügyminiszter úgy nyilatkozott, az Uniónak a külpolitikában is „megerősített kormányzásra” van szüksége, ehhez a belga adminisztráció és diplomácia minden segítséget megad majd Catherine Ashton külügyi főképviselőnek. A bővítéssel kapcsolatban Vanackere azt mondta, „az Unió kész a bővítési folyamat folytatására”. „A bővítés nagyon is az EU napirendjén van”. Horvátország csatlakozási tárgyalásai a belga vezetés szerint „potenciálisan a befejező szakaszba juthatnak”, míg Törökországgal előrehaladnak. Az elnökség nem kötelezte el magát semmilyen időpont mellett, „érdemek és nem naptár szerinti megközelítést” fognak alkalmazni.

A Bizottság a belpolitikai helyzetről: „Bármely ország számára kihívást képez, hogy a kormányalakítás helyzetében olyan időszakban kerüljön, amikor hamarosan át kell vennie az uniós elnökséget” – fogalmazott Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő. Barroso szerint: „huszonhét tagállamunk van, működik a demokrácia, mindig tartanak valahol választásokat. Akkor aggódnék, ha nem tartanának”.

http://www.euractiv.hu/