„Ne féljünk a reformtól!” – a válság szociális következményeiről az EP‑ben

Az EU belső piacának újraélénkítésén és a piacgazdaság polgárok számára elfogadhatóvá tételén alapuló stratégiát sürgetett Mario Monti az EP gazdasági válsággal foglalkozó szakbizottságának január 28‑i meghallgatásán.

„Nem szabad félénknek lennünk, meg kell tennünk az erőfeszítést” – mondta a neves olasz professzor a piac átalakításáról szólva. A jelenlegi szociális szolgáltatások fenntartása és erősítése magasabb és progresszívebb adókat tehet szükségessé, ami az adópolitikák fokozottabb összehangolásához vezethet az adóverseny elkerülése érdekében – tette hozzá.

Idén 3 millióval több munkanélküli

„Ijesztő” a helyzet Európában, ahol „a munkanélküliség egyes országokban meghaladja a 10 százalékot” – fogalmazott Wolf Klinz, az EP gazdasági válsággal foglalkozó szakbizottságának elnöke. „Az állami alapok nem tudnak ezzel boldogulni” – mondta Klinz, aki olyan „hosszú távú reformokat” sürgetett, amelyek „lehetővé tennék Európának versenyképessége megtartását, a belső piac megerősítését, valamint annak biztosítását, hogy Európa megvalósíthassa teljes potenciálját”.

Az EU-nak „komolyan el kellene gondolkodnia” azon, hogy a jövőbe való befektetésként „egy minimum bevételt biztosítson a gyermekek számára” – jelentette ki Sir Tony Atkinson, az Oxfordi egyetem vezető kutatója.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint idén 3 millióval nő a munkanélküliek száma, és az EU csak 2013-ban éri majd el a válságot megelőző foglalkoztatási szintjét – mondta Alice Quedraogo, az ILO munkatársa. Másrészt 11 millió munkahelyet sikerült megmenteni a G20-ak által bevezetett „a szociális csomagnak köszönhetően”, ám „nem engedhetjük meg, hogy elhagyjuk a szociális jóléti intézkedéseket csak azért, mert azt hisszük, hogy kifelé megyünk a válságból” – tette hozzá.

A megoldás: sokkal több gyermeket Európába!

„A korosodó lakosság pénzügyi költségei körülbelül tízszer magasabbak, mint a válság pénzügyi költségei” – hangsúlyozta Edward Whitehouse, az OECD vezető közgazdásza. „A nyugdíjrendszerek diverzifikálása az előremutató út” – tette hozzá.

Othmar Karas (osztrák, néppárti) EP-képviselő azon kérdésére, hogy hogyan lehetne összhangba hozni a nyugdíjrendszert az EU-n belül, Whitehouse elmondta: a páneurópai nyugdíjrendszer legfőbb akadálya az, hogy EU-szerte különböző módon folyósítják a nyugdíjat. További akadály „az adózás, a szabályozás és a felügyelet”.

A legnagyobb különbség a „régi” és az „új” tagállamok között a nyugdíjbevételek forrásának tekintetében az, hogy ez utóbbiak sokkal inkább támaszkodnak az állami nyugdíjátutalásokra – mondta Vit Samek, az egykori uniós biztos Vladimir Spidla volt tanácsadója, valamint a Cseh-morva Szakszervezeti Konföderáció alelnöke. „A legjobb megoldás nem pusztán az, hogy több gyermek, hanem sokkal több gyermek szülessen Európában” – vonta le a következtetést Samek.

Következő lépések

A szakértők javaslatait beépítik a pénzügyi válsággal foglalkozó szakbizottság zárójelentésébe, amelynek parlamenti felelőse Pervenche Berès. A jelentésről július 13-án tartanak szakbizottsági, szeptember második felében pedig plenáris szavazást.

Forrás: www.europarl.europa.eu