Nehéz batyut kapott az EP-től Barroso második bizottsága

Túlzás lenne azt állítani, hogy kitörő lelkesedéssel bocsátotta volna útjára kedden az Európai Parlament az új Bizottságot, függetlenül attól, hogy a biztosi testület jóváhagyását a több hónapos késés után egyáltalán nem fenyegette veszély. A szavazás előtti kedd reggeli plenáris vitán felszólaló képviselők szavaiból kiérezhető volt az aggodalom, hogy vajon José Manuel Barroso második bizottsága képes lesz-e irányt mutatni az Európai Uniónak a következő öt évben, amikor az EU-nak újra kellene indítania gazdaságát és meg kellene akadályoznia világpolitikai súlyának csökkenését.

Beszédében az Európai Bizottság elnöke is a változás szükségességére helyezte a hangsúlyt. „Ez a bátorság ideje. Itt az idő, hogy megmutassuk polgárainknak, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése képessé tesz bennünket arra, hogy szolgáljuk az érdekeiket. Meggyőződésem, hogy a gazdaságunk és társadalmunk állapota radikális elmozdulást követel meg a status quo-hoz képest. És a Szerződés ezt lehetővé teszi” – szögezte le José Manuel Barroso, aki szerint mostantól az eredményekre kell koncentrálni.

A Bizottság elnöke közölte, hogy az egységes valuta ezután is a fejlődés egyik lényeges eszköze lesz és „akik ezt kétségbe vonják, azoknak rá kell jönniük, hogy tartjuk magunkat az irányhoz. Arról is biztosítani igyekezett mindenkit, hogy az EU rendelkezik a megfelelő keretekkel ahhoz, hogy bármilyen (euróval kapcsolatos) kihívásra választ adjon. Barroso szerint az EU-nak igenis van súlya a világban, de még korántsem akkora, amire szükség lenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa csak akkor számít, ha erős és egységes hangon tud megszólalni, illetve világosan képes megfogalmazni az érdekeit és elszántan védelmezni azokat, mint a kereskedelemben és a versenypolitika területén. Kevésbé eredményes Európa, amikor koordinálatlanul, szúk nemzeti érdekek mentén cselekszik – tette hozzá. A Bizottság elnöke szerint egyértelmű, hogy Európa a jelenleginél többet tehet érdekeinek meghatározásáért és megvédéséért. Szorgalmazta, hogy az EU egy átfogó, hosszú távú jövőképet alakítson ki arról, hogy miylen irányba is kíván elindulni. Emlékeztetett rá, hogy az általa az EP-nek bemutatott politikai iránymutatások a leendő EU2020-as stratégia (új tízéves gazdasági program) kiindulópontjának számítanak.

Elmondta, hogy az új gazdasági program egyszerre szerkezeti és átfogó reformstratégia, a gazdasági válságból való kilépés és a talpra állás stratégiája. Mindenkit biztosított arról, hogy az általa vezetett testület a következő öt évben a vízió valóra váltásán dolgozik majd, a forrásaival hatékonyabban bánó, befogadó, szociális piacgazdasággá formálva az Uniót, ami tükrözi az európai életmódot. Mindez – mutatott rá – a tudáson és innováción alapuló növekedést, a kutatási ráfordítások lévén a termelékenység növelését, az információs és kommunikációs technológiai potenciál jobb kihasználását, egy digitális piac létrehozását és az oktatás és képzés színvonalának javítását jelenti. De egyúttal befogadó, magas szintű foglalkoztatást is, a rugalmas biztonságra, a munkaerőpiacok modernizálására és a szociális védelemre támaszkodva. Végezetül mindez zöld növekedést is jelent, a klímaváltozás megfékezésével, az úgynevezett intelligens hálózatok és egy igazi uniós energiahálózat létrehozásával, továbbá ipari alapjainak megújításával.

Barroso szerint e célok eléréséhez annak elismerésére van szükség, hogy a nemzeti gazdaságok egymással való összefüggése a politikákat jobban össze kell hangolni. „Egyes nemzeti politikusok nem hívei az összehangoltabb gazdaságpolitikának. De ha talpra akarunk állni a válságból, meg akarjuk szilárdítani a társadalmi dimenziót és biztos gazdasági alapokat akarunk lerakni Európa számára a globalizált világban, továbbá ha meg akarjuk újítani az ipar alapjait és új európai projekteket akarunk útra bocsátani, akkor a szorosabb gazdasági koordináció az egyetlen lehetséges út” – jelentette ki a Bizottság elnöke.

Miközben Joseph Daul, a Barroso politikai családjának is számító Európai Néppárt frakcióvezetője a biztosjelölti meghallgatások demokratikus jellegét és az új Bizottság rátermettségét méltatta, más frakciók szónokai inkább az ellentmondásokra hívták fel a figyelmet. Martin Schulz, a szocialisták és demokraták vezére bírálta Barrosót amiatt, mert szerinte erős biztosi kollégium helyett a tekintélyének megkérdőjelezhetetlenségére épülő elnöki rendszert alakított ki és kíván fenntartani a következő Bizottságban is, holott szerinte egy technokrata beállítottságú testület aligha lesz képes megbirkózni a kihívásokkal. A német szociáldemokrata szerint a koppenhágai klímacsúcson világosan bebizonyosodott, hogy Európa súlya csekély éps csökkenőben van a világban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárok – szerinte – úgy látják, hogy az előző Barroso-bizottságot csak a piac érdekelte, szociálisan kevésbé volt érzékeny, ezért aztán el is fordultak tőle.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezére szerint az előző ötéves időszak gyenge minősítést kapna a törtenelemtől. Három elvárást fogalmazott meg az új Bizottsággal szemben. Először is, hogy az előző öt évtől eltérően váljon az EU és az integráció motoörjává. Másodszor: a Bizottság kollégiumként működjön – erős biztosok kellenek, de nem feltétlenül erős elnök – mondta. Továbbá azért is síkra szállt, hogy a biztosi testület tükrözve a benne helyet kapó három politikai irányzatot egyfajta koalícióként működjön. Végül arra bíztatta a Bizottságot, hogy ne várjon a tagállamokra, hanem hatékonyan kezelje a gazdasági és pénzügyi válságot.

Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek vezetője nem csak a Bizottság elnökére, hanem a nagy pártcsoportok vezetőire is zúdította kritikáit, képmutatással vádolva meg őket azért, mert miközben támadják Barrosót, minden további nélkül megszavazzák majd. Cohn-Bendit sem elkötelezettséget, sem ambíciókat nem tapasztalt a Bizottságtól az elmúlt években és az európai szolidaritás hiányát is kifogásolta a gazdaságilag bajba jutott Görögországgal szemben. Nem értette, miért kell Görögországnak GDP-jének 4,3 százalékát védelemre fordítania, ha egyszer ilyen nehéz helyzetben van. Koppenhágát hatalmas kudarcnak nevezte és mellébeszéléssel vádolta meg kollégáit.

Forrás: BruxInfo Portál