Nem kapnának kártérítést késés esetén a buszok utasai

A Huszonhetek szakminiszterei múlt heti ülésükön politikai megállapodásra jutottak a buszon utazók jogairól: a szöveg így részletesen rendelkezik arról, mire számíthatnak az utasok baleset, késlekedés vagy a csomagok elkeveredése esetén, illetve arról is, milyen jogok illetik meg a fogyatékkal élőket. A Tanács közleménye szerint az ülésen a majdani jogszabály hatályáról folyt leginkább a diskurzus: a júniusi tanácsülésen ugyanis a tagállamok többsége úgy vélekedett, hogy a szabályozásnak csak az (országon belüli) távolsági és a nemzetközi menetrend szerinti járatokra kellene vonatkoznia. (Az eredeti bizottsági javaslat még valamennyi járatra kiterjesztette volna a jogszabály hatályát, nem csak a menetrend szerinti nemzetköziekre és a belföldiekre, hanem a regionális és a helyi járatokra is.) Az egyeztetések során azonban hamar kiderült, hogy a „távolsági járatokra” meglehetősen nehéz uniós szintű definíciót találni.

A téma újbóli áttekintését követően a miniszterek most arra jutottak, hogy a szabályozásnak általában a menetrend szerinti járatokra kell kiterjednie. A tervezet egyébként több mentességre is módot adna. Így a városi, a külvárosi és a regionális járatokra nem feltétlenül vonatkozik majd az új jogszabály – kivételt képeznek ez alól a diszkriminációmentességről, és a fogyatékkal élők jogairól szóló előírások, melyek valamennyi járat esetében érvényesek lesznek. Átmeneti mentesség adható a menetrend szerint közlekedő belföldi járatoknak, valamint néhány olyan menetrend szerinti járatnak is, amelyek EU-n kívüli országokba közlekednek. Az úgynevezett nem kereskedelmi jellegű, saját számlás szállítás, valamint a speciális járatok, melyek az utasok egy bizonyos kategóriáját szállítják csak, nem tartoznak az új jogszabály hatálya alá.

A Tanács által most nyélbe ütött politikai megállapodás kimondja: kártérítés jár baleset, haláleset vagy a poggyászok elkeveredése, megrongálódása esetén, sőt a szöveg ezen túlmenően még egy minimumszintet is megállapított. Így ha az utas maradandó fizikai sérülést szenved vagy életét veszti, akkor ő vagy a családja legalább 220 ezer euró kompenzációra tarthat igényt. A csomagok elveszítése vagy megrongálódása esetén darabonként 1200 euró fájdalomdíj jár az utasnak. Ezek azonban csak a minimumösszegek, a nemzeti jogszabályok adott esetben ennél nagyvonalúbbak is lehetnek.

A javaslat kimondja azt is: a fogyatékkal élőket nem lehet elutasítani (diszkriminációmentesség elve), kivéve, ha ezt biztonsági okok indokolják, vagy ha hiányzik a megfelelő infrastruktúra. A busztársaságok mindemellett a szállításért nem kérhetnek felárat a fogyatékkal élő utastól; egy kísérő személy pedig ingyen utazhat vele.

A Tanács szerint a járatok lemondása vagy két órát meghaladó késlekedés esetén az utasnak vissza kell kapnia a jegy árát, ugyanakkor kártérítésre nem tarthat igényt. Ezen a ponton nem kizárt, hogy vita lesz az EP-vel, amely az első olvasatban elfogadott jelentésében úgy vélekedett: ha a busztársaság nem kínál alternatív közlekedési megoldást, akkor a menetjegy teljes árának visszatérítésén felül – kompenzációként – még a jegy árának 50 százaléka is jár az utasnak. Mindenesetre ha a tanácsi javaslat győz, akkor az azt is jelenti, hogy a busszal utazók korlátozottabb jogokkal bírnak majd, mint a vonatok vagy a repülőgépek utasai, mivel ezen közlekedési eszközöknél – hasonló esetekben – a jegy árának visszafizetése mellé kártérítésre is igényt tarthatnak az utasok.

Nem is szólva arról, hogy – ellentétben például a légi közlekedéssel – az utasok nem számíthatnak ingyenes szállodai elhelyezésre sem abban az esetben, ha a járatkimaradás vagy a késlekedés miatt ottragadnak valahol. A busztársaság csupán arra kötelezhető, hogy az utasnak segítséget nyújtson a szálláskeresésben. A buszvállalatnak több mint kétórás késlekedés esetén frissítőket, ételt kell kínálnia az utasoknak (de csak olyan utak esetén, melyek három óránál hosszabb ideig tartanak).

A Tanács közleménye szerint a politikai megállapodást követően a tagállamok képviselői várhatóan a következő ülésükön fogadhatják el a tervezetet első olvasatban, ami azt is jelenti, hogy megkezdődhetnek az egyeztetések a Parlamenttel a második olvasatról. A képviselők azt szeretnék, ha a buszon utazók jogait „csomagban” tekinthetnék át, mégpedig a tengeri és a belföldi vizeken utazók jogairól szóló javaslatokkal együtt (ezekről egyébként tavaly októberben állapodott meg a Tanács). Az Europolitics szerint a tengeri közlekedés esetén a két intézmény közti egyeztetés várhatóan zökkenőmentesebb lesz, hiszen ott közelebb állnak egymáshoz álláspontjaik, mint például a buszutasok jogai esetében. Mindenesetre ha a csomag csomag marad, akkor a végső megállapodás mind a kettőre kiterjedhet, még akkor is, ha a tengeri közlekedés éppen emiatt „túszul esik” a buszközlekedésről szóló szabályozásnak.

Mit akar az EP?

Az olasz néppárti Gabriele Albertini jelentése, amelyet áprilisban első olvasatban 557 igen, 30 nem és 23 tartózkodás mellett hagytak jóvá a képviselők, egyebek között kimondja, hogy ha az indulás vagy az érkezés időpontja a menetrendtől több mint két órával eltér, a busztársaságnak kötelessége alternatív közlekedési lehetőséget kínálni az utasoknak. Amennyiben az utas nem kíván az alternatívával élni, a teljes menetjegy ára visszajár. Ám ha a buszvállalat nem kínál alternatív közlekedési megoldást, akkor a jegy árának 150 százalékát kell kifizetnie kompenzáció gyanánt. A képviselők azonban azt is megszavazták, hogy azok az utasok, akik elfogadják az alternatív utat, még mindig jogosultak lesznek 50 százalékos kártérítésre.

A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy ha a buszvállalat bizonyítani tudja, hogy a késés, vagy a járatkimaradás saját üzletmenetén (saját hibáján) kívül eső körülmények miatt következett be, akkor nem kell kárpótolnia az utasokat. A képviselők emellett a járatok túlfoglalásáért is felelőssé tennék a busztársaságokat.

Buszbalesetek miatti sérülések vagy halálesetek esetében a buszvállalatnak tizenöt napon belül kártérítési előleget kell fizetnie a jelentésben javasoltak értelmében. Az előleg halál esetén nem lehet kevesebb, mint 21 ezer euró. A kis személyszállítási társaságok védelmében a képviselők lehetővé tennék a kártérítés ki nem fizetését, amennyiben a baleset a busz és sofőrjének hibáján kívül eső körülmények miatt következett be.

A jelentés külön rendelkezik a fogyatékkal élő utasokat megillető jogokról. Ezek a légitársaságokra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan tiltják a fogyatékkal élők diszkriminációját, illetve utaztatásuk visszautasítását, mert mondjuk tolószékkel vagy mankóval tudnak csak mozogni, esetleg látássérülésük miatt segítőt igényelnek. A buszokon kötelező lesz számukra az ingyenes segítségnyújtás, amennyiben a vállalatot vagy a jegyértékesítőt az utazást megelőzően 48 órával tájékoztatják a hátránnyal élő utas különleges igényeiről.

A képviselők azt is jóváhagyták végül, hogy a tagállamok a helyi és külvárosi közlekedési vállalatokat kivonhatják a rendelet hatálya alól, hozzátéve azonban, hogy ebben az esetben a helyi hatóságok kötelessége a megfelelő utasjogvédelem biztosítása.

Mit akar a Bizottság?

A buszon vagy hajóval bel- vagy külföldi utakon részt vevő utasok jogairól, a mozgáskorlátozottaknak kijáró különleges elbánásról és az ezeket ellenőrző nemzeti szervek létrehozásáról 2008 decemberében  fogadott el két jogszabálytervezetet a Bizottság.

A Bizottság érvelése szerint a közlekedési piacnyitás nem járt együtt a minőségi előírások és szolgáltatások kialakulásával a buszutak és a hajóutak esetében. Ezért többek között az utasok jogainak jobb végrehajtását, a viták felhasználóbarát rendezését és az összes vállalkozás által alkalmazandó jogorvoslati formulát szeretett volna uniós szinten létrehozni a közzétett jogszabálytervezettel.

Napjainkban ugyanis a közös eljárások hiánya miatt az utasoknak eltérő eljárásokat és határidőket kell követniük, ami összetetté teszi számukra jogaik érvényesítését. Részben ezek orvoslására, részben a szabályok valóságban történő végrehajtására a tagországoknak végrehajtási szerveket kell létrehozniuk. Így amikor a busszal vagy hajóval közlekedő utas úgy véli, hogy az említett jogokat nem tartották tiszteletben, felhívhatja a vállalkozás figyelmét az ügyre. Ha pedig nem elégedett a válasszal, akkor a tagállama által kijelölt nemzeti végrehajtási szervhez fordulhat a panaszával.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedéspolitikáért felelős biztos szerint a fogyatékkal élők és a csökkent mozgásképességű személyek gyakran nem tudnak busszal vagy hajóval utazni, mert ezek szolgáltatásai nem akadálymentesek, és senki nem biztosítja a számukra szükséges segítséget. Ennek a helyzetnek a feloldására a bizottsági javaslat megtiltja megkülönböztetésüket az utazás lefoglalása, illetve a járműbe vagy hajóba való beszállás kapcsán. A javaslat értelmében amennyiben az utas előzetesen jelzi erre vonatkozó igényét és az indulási időpont előtti előre meghatározott időpontban megérkezik a buszpályaudvarra vagy a kikötőbe, a segítségnyújtás ingyenes. Azt is kikötné a Bizottság, hogy a buszpályaudvarok és a kikötők személyzetének megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó segítségről.

A javaslat előirányozza, hogy fennakadás vagy a szolgáltató által lemondott utak esetében a vállalkozásoknak megfelelő információkkal, segítséggel és ésszerű alternatív szolgáltatásokkal kell ellátniuk az utasokat. Akik nem teljesítik ezeket a követelményeket, a jegy ára alapján számított kártérítést kötelesek fizetni. A Bizottság számításai szerint a plusz információ nyújtására vonatkozó kötelezettség utasonként maximum 0,6 euróval növelheti a vállalatok költségeit.

A szövegtervezet kitér az utasokkal és poggyászukkal kapcsolatos felelősségre vonatkozó szabályokra is. Az utasok egységes szintű kártérítési összegekre lesznek jogosultak amennyiben életbe lép a javaslat. További újítás lesz, hogy bizonyos körülmények teljesülésekor a vállalkozások baleset esetén egy bizonyos összeghatárig nem vonhatják kétségbe a kár értékét, azt kötelesek megfizetni az utasoknak. Haláleset vagy sérülés esetén a balesetet szenvedett utasok előzetes kifizetésekre lennének jogosultak – melyet 220 ezer euróig nem vonhatnak kétségbe a társaságok –, hogy kezelni tudják azokat a pénzügyi nehézségeket, amelyekkel ők vagy a családjuk szembekerültek.