Speciliás Nevelési Igényű gyerekek kirekesztése az Európai Iskolákban

Kósa Ádám a megbeszélésen elmondta, hogy az Európai Parlament korábban már elhatározta magát a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadása mellett. Érthetetlennek nevezte ugyanakkor, miként maradhatott figyelmen kívül, hogy az uniós forrásokból működő Európai Iskolák egy része nem képes oktatni a fogyatékkal élő diákokat, ezért egymásnak küldözgetik a gyerekeket. „A 2009. december elsejétől hatályos Alapjogi Karta a Lisszaboni Szerződés részeként, szintén említi a fogyatékos emberek integrációját, amelyet az európai iskolahálózatnak különösképpen be kellene tartania” – hangsúlyozta a képviselő.

Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke a fogyatékos emberek iránti elkötelezettségéről biztosította a megbeszélés résztvevőit. Emellett ígéretet tett arra, hogy személyesen találkozik az európai intézmények vezetőivel a megoldás érdekében.

 A megbeszélésen jelen volt az Európai Parlament egyik súlyosan fogyatékos görög munkatársa is, aki személyes példáján keresztül szemléltette a szülők tehetetlenségét. Wasilios Katsioulis a nyilvánosság előtt elmesélte, autista kisfiát a brüsszeli iskola egy németországi intézménybe tanácsolta, miután ők nem tudtak megfelelő körülményeket biztosítani a diáknak.

A Disability Intergroup tagjai a megbeszélésen emlékeztettek arra is, 1 364 984 állampolgár írt alá petíciót a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme érdekében 2007-ben, valamint az Európai Ombudsman P. Nikiforos Diamandouros két évvel ezelőtt már felhívta az Európai Bizottság figyelmét az Európai Iskolák diszkriminatív magatartására.

 

Háttér információk:

Az első Európai Iskola, 1953-ban az Európai Szén- és Acélközösség hivatalnokainak kezdeményezésére létesült Luxemburgan. Jelenleg tizennégy Európai Iskola óvodáiba, általános és középiskoláiba több mint huszonkétezer gyerek jár, a legtöbben a brüsszeli és luxemburgi intézményekbe.