2010. 02. 01.
Az elemzők előzetesen még magasabb, 10,1 százalékos adatra számítottak, így a tényadat megjelenése pozitív meglepetésnek számít. Akárcsak a szintén pénteken közzétett inflációs mutató, amelynek értelmében az Eurostat első gyorsbecslése szerint a fogyasztói árak januárban 1,0 százalékkal emelkedtek az idei év első hónapjában 2009 januárjához képest. Az elemzők előzetesen 1,2 százalékra számítottak.
A vártnál lassúbb infláció és alacsonyabb munkanélküliség az értékelések szerint azt mutatja, hogy valamiféle kilábalás megkezdődött az eurózónában, de az egyelőre nem gyakorol komoly nyomást az áremelések irányában. A pénzpiacok mindennek fényében arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa soron következő kamatmeghatározó ülésén is változatlanul hagyja a rekordmélységben lévő, 1 százalékos irányadó rátát.
Bár az Eurostat első gyorsbecslése csak a kompozit inflációs mutatót közli, összetevőiről csak bő két hét múlva szolgál adatokkal, a közgazdászok körében az a várakozás, hogy a fogyasztói árak elsősorban az élelmiszerek és az energiahordozók körében emelkedtek, és ott is főleg a bázisidőszak (tehát 2009. januárjának) igen alacsony szintje miatt. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az elmúlt hetekben többször is jelezte, hogy a kompozit mutató várhatóan tovább fog emelkedni a következő hónapokban, de a maginflációt meghatározó ár- és bérfolyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, nincs ok aggodalomra az áremelkedésekkel kapcsolatban.
A fogyasztói árakkal kapcsolatban egyelőre nem áll rendelkezésre országok szerinti bontás sem. A munkanélküliségről viszont igen: eszerint decemberben (akárcsak már hosszú ideje mindig) ismét Hollandia és Ausztria büszkélkedhetett a legalacsonyabb szintű állástalansággal az EU-ban, ott rendre 4,0 illetve 5,4 százalékos rátát regisztráltak. A legmagasabb munkanélküliség pedig – szintén a korábbi hónapoknak megfelelően – ismét Lettországban (22,8 %) és Spanyolországban (19,5 %) alakult ki.
Magyarország esetében 10,7 százalékos adatról számolt be az Eurostat, a KSH pedig 10,5 százalékról – a két ráta közti eltérést módszertani különbségek magyarázzák.