Több feliratos műsort ír elő az új törvény

Napi legalább két órában kötelesek biztosítani a közszolgálati médiumok és az országos televíziós műsorszolgáltatók, hogy műsorszámaik magyar nyelvű felirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetők legyenek.
Ennek a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvény július 1-jén hatályba lépett módosítása alapján kell eleget tenniük. A tavaly elfogadott törvény valamennyi hírműsor és közérdekű közlemény akadálymentesítéséről is rendelkezik.
Az érintett csatornáknak – M1, M2, Duna Tv, RTL Klub, Tv2 – évről évre két-két órával bővíteniük kell kínálatukat, 2015-re pedig a teljes akadálymentesítést írja elő számukra törvény. Mint Kósa Ádámtól, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökétől, a Fidesz európai parlamenti képviselőjétől megtudtuk, a televíziók korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által biztosított forrásokból finanszírozták a feliratozást. A minőség azonban sok esetben nem érte el az elvárt színvonalat: a feliratok pontatlanok voltak, tartalmuk és sebességük sem volt megfelelő. Szerinte már eddig is jó úton jártak a televíziók, hogy elérjék az előírt óraszámot. A képviselő abban bízik, hogy a törvényi előírások miatt a televíziók ráállnak technikai lehetőségeik minél tökéletesebb kihasználására. Erre jó példa a Duna Televízió, a csatorna már két éve négy vak kollégát alkalmaz a feliratok megírására, mert a nem látók hallás után sokkal kisebb hibaszázalékkal gépelnek, mint ép társaik. A közszolgálati médiumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy már eddig is napi kéthárom órányi műsort feliratoztak.
A közszolgálati adókon kívül az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna, a Tv2 is már csaknem négy éve látja el másfél órányi hírműsorát és legtöbb esti filmjét felirattal. „Eddig a televíziós társaságok együttműködők voltak, igaz, nem kellett a feliratozásért nagyon mélyen a zsebükbe nyúlniuk.
Most viszont már nekik kell finanszírozniuk mindezt” – válaszolt lapunk drótpostán feltett kérdésére Kósa Ádám. Úgy vélte, ez érdekük a kereskedelmi tévéknek is, hiszen mintegy háromszázezer hallássérült tévénézőhöz juthatnak el ily módon. Ezzel ráadásul nemcsak a siketek és nagyothallók jobb információhoz jutása érhető el, de a feliratozás az idős embereket, a nagycsaládosokat, továbbá a Magyarországon élő külföldieket és a külföldön élő magyarokat is segíti.
A Sinosz leszögezte: mulasztás esetén az Országos Rádió- és Televíziótestülethez fordul. „Határozottan kiállunk amellett, hogy minden panaszt kivizsgáljon a testület.
A törvényeket azért hozzák, hogy azokat megfelelően végrehajtsák az állampolgárok életminőségének javítása érdekében” – írta lapunknak Kósa Ádám. *

Magyar Hírlap