Új megközelítés az Európai Parlament oldaláról a közmunka programok megítélése kapcsán

Kósa a tagállamokra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai irányelvekről szóló határozat kapcsán nyújtotta be módosító indítványát, amelyben azt kéri, hogy a Bizottság vizsgálja felül a közmunkával kapcsolatos eddigi álláspontját.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság az un. Európai Szemeszter keretében folyamatosan támadta a magyar Közmunka Programot. Ugyanakkor tény, hogy 2007 harmadik negyedévéhez képest 2014 azonos időszakára gyakorlatilag csak négy EU tagállamban nem nőtt a munkanélküliség 1%-ot meghaladó mértékben: Magyarországon, Németországban, Lengyelországban és Máltán. Ami pedig a hosszú távú munkanélküliséget illeti, hazánk jóval az EU-átlag (50%) alatt tudta tartani ennek mértékét, megelőzve 11 tagállamot, miközben még a dán és luxemburgi munkanélküliek körében is szinte megduplázódott a legalább egy éve elhelyezkedni képtelenek aránya. Emlékezetes, hogy a KSH legfrissebb, 2015. áprilisi elemzése szerint a 2001 és 2011 közötti időszakban mintegy 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma.

Háttér:
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló mai EP-határozat az Európai Bizottság által idén májusban publikált iránymutatásokra válaszol. A Bizottság dokumentumát az Európai Tanács júniusban vitatta meg. A 2011-es adatok szerint a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett. Fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás körül, azaz 2001-2004-ben közel 100.000, majd 2008-2009-ben 98 ezer alacsonyan képzett vagy képzetlen ember veszítette el a munkáját. Egy évvel később, 2009-2010-ben pedig újabb 93 ezren estek ki a munkaerőpiacról az alacsonyan iskolázott emberek körében.

Strasbourg, 2015. július 8.