Uniós külpolitikai szolgálat: Demokratikus ellenőrzést kér az EP
2009. 10. 22.
Az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) Elmar Brok (néppárti, német) által készített jelentést 424 igen, 94 nem, 30 tartózkodó vokssal fogadta el az EP. A lisszaboni szerződés által létrehozandó szervezet az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselőiből áll majd. Feladata az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, egy személyben a Bizottság alelnökének támogatása lesz.
Bizottsági struktúra
A főképviselő javaslata alapján, a parlament véleményének meghallgatása és a Bizottság jóváhagyása után a Tanács dönt a szolgálat felépítéséről.
Az EP most elfogadott jelentése arra kéri a Bizottságot minden erővel álljon ki amellett, hogy az EU külszolgálata a közösségi szervezetben maradjon.
A képviselők szerint a szolgálatot ezért szervezeti és költségvetési szempontból is a Bizottság adminisztratív struktúrájába kell beépíteni. Ezzel együtt a Bizottság keretében működő külkapcsolati részlegek bizonyos részeit az EP nem sorolná az EKSZ-be, hanem speciális jogállást biztosítana a számukra.
Uniós nagykövetségek
A jelentés szerint a jelenlegi, harmadik országokban működő bizottsági képviseleteket, tanácsi és különmegbízotti irodákat uniós nagykövetségekké kell összevonni. Ezeket az EKSZ tisztségviselői irányítanák, akik a főképviselő alá tartoznának.
Az EP úgy véli, az EKSZ létrehozásával egyidejűleg dönteni kell a költségvetési vonatkozásokról is. Ezekben pedig a parlamentnek élnie kell költségvetési jogosítványaival.
A képviselők a főképviselő-alelnök poszt jelöltjét az EKSZ-ről is fogják kérdezni a parlamenti meghallgatáson – áll a jelentésben.
Az EP azt ajánlja, minél előbb jöjjön létre teljes körű politikai megegyezés a parlamenttel, hogy ne a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően kelljen tölteni az időt a részletek kidolgozásával.