Két fontos költségvetési témában szavazott ma az Európai Parlament plenáris ülése. A képviselők a 2013-as uniós költségvetés parlamenti olvasatáról és a 2014-2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentésről szavaztak, mindkét esetben megerősítették: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni.
Az Európai Parlament saját olvasatában a 2013-as kötelezettségvállalások szintjét 151,1 milliárd euróban, a kifizetések szintjét 137,9 milliárd euróban határozza meg, ez a közösségi GNI 1,13% illetve 1,03%-át jelenti. Ezzel a Parlament kötelezettségvállalásokban 1,5 milliárd euróval, kifizetésekben 5,3 milliárd euróval adna többet 2013-ban közösségi célokra a Tanácshoz képest.
A szavazás során megerősítettek- eredetileg Surján László által benyújtott- több, Magyarország számára fontos módosító indítványt, amelyek kutatás-fejlesztésre, az uniós szomszédságpolitikára, a határőrizet erősítésére és az iskolatej programra adnának több forrást. A kohéziós politika területén a képviselők jóváhagyták a Költségvetési Bizottságban Surján László és Salvador Garriga által javasolt emeléseket, amelyek a Tanács javaslatánál 1,6 milliárd euróval adnának többet. A kereszténydemokrata képviselő a szavazást követően ismételten hangsúlyozta: "Ez az emelés Magyarországon főképpen a Kohéziós Alapból megvalósuló beruházásokat, a közép-magyarországi régiót és a határon átnyúló együttműködéseket érintheti, melyek költségvetési sorait megvágta a Tanács. Szerencsére, a többi régiónkat érintő konvergencia programok forrásait egy magyar-lengyel kormányzati összefogás a Tanácsban már korábban megvédte."
Az Európai Parlament szavazását követően október 26-án egyeztető tárgyalás kezdődik a Tanáccsal, amely várhatóan november 9-én zárul. A 27 fős parlamenti delegációnak tagja lesz Surján László is.
A mai napon a képviselők ugyancsak nagy többséggel elfogadták a 2014-2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentést. Surján László kiemelte: a kohéziós politika "barátainak", így Magyarországnak is kiemelten fontos, hogy az időközi jelentés megerősíti: az uniós kohéziós politika a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terület stabil, szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodjon és a finanszírozást legalább a 2007–2013 közötti időszak szintjén tartsák.
A többéves pénzügyi keretterv fő számairól először a novemberi Európai Tanács ülésen vitáznak majd az állam- és kormányfők. Megállapodásukat a Lisszaboni Szerződés alapján tanácsi rendeletbe foglalják, amelynek végleges elfogadásához az Európai Parlament képviselői többségének egyetértése is szükséges.