Rendezvények

Politika, üzleti érdek, társadalmi szándék

Politika, üzleti érdek, társadalmi szándék

2017. április 27.

Helyszín:

Idő: 2017. április 27. |

Gyenge Magyarországon a civil érdekszféra, az állam sok területen feleslegesen ragaszkodik a feladatellátáshoz, véli Kósa Ádám, míg Navracsics Tibor szerint a politikában is meg kell jelennie a társadalmi felelősségvállalásnak. A politikusok erről a 2009-es Corporate Social Responsibility (CSR) konferencián beszéltek, ahol a szervezők kerekasztal beszélgetésekben kívánták feltárni a mai magyar valóságot.

 



Hiába vagyok benne a politikában, még mindig civil érdekvédő vagyok – mondta Kósa Ádám megnyitva ezzel a konferencia egyik kerekasztal beszélgetését. A képviselő szerint Nyugat-Európában minden kormányban dolgoznak fogyatékkal élő emberek, míg Magyarországon még az a gyakoribb, hogy a munkáltatók inkább kifizetik a rehabilitációs hozzájárulást.

A nonprofit szervezetek száma és a bevételek reálértéke 2000-től 2006-ig 80, illetve 77

százalékkal emelkedett hazánkban, és ezalatt egyenletesen és gyors ütemben bővült a foglalkoztatottaik száma is. A nonprofit szervezetek 2007-ben már közel háromszor annyi munkavállalónak biztosítottak állást, mint 1993-ban, és bár ezzel növelték a szektor gazdasági súlyát, érdekvédelmi törekvéseiket sokszor nem koronázza siker.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Frakcióvezetője úgy vélte a politika feladata, hogy érzékeltesse a különbségeket: értékesebbek azok a cégek, amelyek CSR-ral foglalkoznak.

– A kisebb állam partneri kapcsolatainak kiépítése a nem-állami szférával, itt nagy tartalékok vannak például – magyarázta Navracsics Tibor. A kormányzatnak ki kell építeni azokat a végpontokat, amelyek állandó preferenciák lehetnek a CSR-al foglalkozó cégek számára.

Baló György a beszélgetés moderátora közbevetette, hogy sokan azt mondják, hogy a válságot a bankok idézték elő, méghozzá éppen olyan hozzáállással, amely ellentétes a CSR-al.

A frakcióvezető erre úgy reagált, Magyarországon a politikusok szívesebben hoznak törvényt, mintsem megoldják a problémát. „Ha ugyanis a magyar társadalom nem szolidáris, akkor hiába van pl. banki etikai kódex.” Navracsics Tibor szerint a válság újranyitja az állami szolgáltatások körét.

A rendezvényen beszélt többek között az Európai Üzleti Tanács elnöke Ferenczi Tamás is, aki biztató kilátásokkal csak akkor kecsegtet, ha összetalálkozik a politika, az üzleti érdek és a társadalmi szándék.

Róna Péter szerint a társadalmi felelősségvállalás hamarosan új megvilágításba kerül, az lesz a kérdés, hogyan kell mérni a CSR tevékenységet, és hogyan kell értékét megállapítani. A közgazdász a GDP tévhiteiről beszélt bővebben, így arról, hogy a GDP alapú közgazdaságtan nem tudja mérni a növekedés fenntarthatóságát, hogy a bruttó hazai termék csak részben méri az állam szerepét, és azt is rosszul.

– GDP mennyiségszemléletű mérték, nem pedig minőségszemléletű – magyarázta Róna Péter. A szolgáltatásokat éppen ezért nem megfelelően méri.