Munkaerőpiac

Zöld út az új készségfejlesztési menetrend előtt

Zöld út az új készségfejlesztési menetrend előtt

2017. 09. 14.

Bocskor Andrea és Kósa Ádám sajtóközleménye – „Örömünkre szolgál, hogy az új európai készségfejlesztésről szóló ma elfogadott európai parlamenti jelentés számos eleme az Orbán-kormány oktatáspolitikáját támasztja alá. Az e-készségekkel kapcsolatos fejlesztések, vagy a szakképzési rendszerek korszerűsítése mind kiemelt hangsúlyt kapnak hazánkban 2010 óta” – jelentette ki Bocskor Andrea és Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a szavazást követően.

A magyar kormány évekkel ezelőtt kidolgozta és megvalósítja a digitális készségekre vonatkozó átfogó nemzeti stratégiákat, valamint az e-készségekkel kapcsolatos fejlesztéseket. Jelenleg 270 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a 2014–2020-as időszakban, amiből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordít a kormányzat. Ez elsősorban új iskolákat és a meglévők felújítását jelenti egy gyökeresen megújuló oktatási eszközállománnyal. A fennmaradó részt tartalomfejlesztésre fordítják, mint például a digitális tananyagok és az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozása. Jelentős összegeket fordítanak továbbá a központi ré­gión kívüli iskolák digitális fejlesztésére, bővül az iskolák mobileszköz-állománya, valamint 50 ezer pedagógus vehet részt az új tartalmak, eszközök használatát célzó továbbképzéseken.

Az EP-jelentés alátámasztja a magyar kormányzat azon törekvéseit, hogy az alapvető készségekre kell összpontosítani és hangsúlyt kell helyezni a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal, a matematikával kapcsolatos és a vállalkozói készségekre. A jelentés megerősíti az európai szakképzési rendszerek korszerűsítésének szükségességét, valamint hogy a duális szakképzési rendszereket és a munkaalapú tanulás értékét fejleszteni kell.

„A mai fiataloknak sok kihívással kell szembenézniük, melyben nagy segítségükre lehetnek azok a képességek és készségek, melyeket a családi és iskolai környezetben sajátítanak el, mint például a csapatmunka, vezetői képességek, vállalkozó szellem, empátia, alkalmazkodóképesség, találékonyság–  hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea, az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának alelnöke.

A tanárok és az oktatók kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók teljesítményét illetően. „Fontos, hogy motiváljuk és támogassuk a pedagógusokat, befektessünk a tanárok folyamatos szakmai képzésébe, hogy jó eredményeket érjenek el a szakmában, hiszen ők azok, akik a jövő generációját a megfelelő tudással felhatalmazzák” – hangsúlyozta a néppárti képviselő.

Kósa Ádám módosításának köszönhetően a jelentés kimondja, hogy a fogyatékkal élő személyek közül ne csak a fizikailag sérült, hanem valamennyi fogyatékossággal élő (látás, hallás, stb.) személy hozzáférése biztosítva legyen  az oktatás során.

Háttér: Az új európai készségfejlesztési menetrendet (New Skills Agenda) az Európai Bizottság 2016-ban dolgozta ki, célja az oktatási és képzési rendszerek a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezethez való igazítása. A munkaerőpiac azonnali igényeire helyezi a hangsúlyt:  az oktatásnak is azokra a szempontokra kell összpontosítania, amelyekkel előmozdítható a vállalkozói szemlélet és a kreativitás. Ennek alapvető indoka, hogy a korai és az alapfokú oktatási rendszerben megmutatkozó egyenlőtlenségek Európa-szerte szinte kezelhetetlenné váltak.

Strasbourg, 2017. szeptember 14.