Kecskemét – A fideszes Kósa Ádám június 7-i megválasztása óta Bács-Kiskun megyét képviseli az Európai Parlamentben. Elsősorban a Mercedes-gyár körüli foglalkoztatási jogszabályok betartására és a vasútbezárások elleni harcra koncentrál a 34 éves hallássérült ügyvéd, aki hallókészüléket visel és kiválóan olvas szájról, mégis jeltolmáccsal kommunikál. Gyöngyösi Balázs
– Önállóan nem, csak külső segítséggel tud szóban kommunikálni. Nem tart attól, hogy nem jut el, vagy nem úgy jut el az üzenete az emberekhez, ahogyan azt szeretné?
– Vannak körülöttem szakképzett jeltolmácsok, akik kiválóan végzik a munkájukat, így ez a probléma nem áll fenn. Az Európai Parlamentben is megértetem magam. Mindenkivel sikeres volt a kapcsolatfelvétel, elkerült a kudarcélmény.
– A fogyatékkal élők nyilván elfogadják, hogy ön képviseli őket Európában. És a többiek?
– Eddig nem találkoztam elutasítással. Ha látják, hogy nem kizárólag a fogyatékkal élők érdekeit tartom szem előtt, hanem mások jogaiért is kiállok, akkor el tudják fogadni a helyzetemet. Ez az igazi tudatformálás.
– A fogyatékosok foglalkoztatási arányát tekintve az uniós átlag negyvenszázalékos, a magyarországi viszont mindössze kilenc. Érdekes párhuzam: a fogyatékosok helyzete olyan Magyarországon, mint Magyarországé az Európai Unióban.
– Magyarország nem fogyatékos, de olyan vezetési kultúrája van, amely nem veszi figyelembe az Európai Unió sajátosságait. Mondok egy egyszerű példát. Lengyelország erőteljesen hallatja a hangját, ha kell, saját érdekeit szem előtt tartva vétózik. Magyarország sohasem tette ezt. A nemzetközi színtéren a lengyelek súlya megnövekedett, a magyaroké lecsökkent. Ha olyan vezetése lesz az országnak, amely sokkal inkább kiáll a nemzet értékei mellett, akkor majd észreveszik a magyarokat. Ez nem odakint, hanem itthon dől el.
Kósa Ádám a magyar és a nemzetközi jelnyelvet hívja segítségül.
Fotó: Szórád Előd, kecskemeten.hu
– Riasztják az országos politikában tapasztalható késhegyre menő csatározások?
– Az országos és a nemzetközi politika két külön világ ugyan, de érdekek és vélemények nemcsak Budapesten, hanem Brüsszelben és Strasbourgban is ütköznek. Az Európai Parlament azért különleges, mert nincs kormánypárt és ellenzék, az adott ügyben egy képviselő más-más politikai csoportokkal is együttműködhet. Az EP politikai kultúrája magasabb színvonalú, a politikusok becsülik egymást, a szakmai tudás, a felkészültség tiszteletet parancsol. Magyarországon a kormánypárt feladata az, hogy védje a kormány munkáját, az ellenzéké pedig az, hogy támadja. Az európai példát követve hatékonyabb lehetne a magyar parlament munkája is.
– Ha már a szakmai tudást és a felkészültséget említi: alelnöknek választották az Európai Néppárt Bioetikai munkacsoportjának november 25-i ülésén. Mit jelent ez a tisztség?
– Különös jelentőséget a lisszaboni szerződés december 1-jei hatályba lépése kölcsönöz a pozíciónak. Nem túlzás, ez a szerződés igazi mérföldkő. Többek között a diszkriminációnak is véget vet, genetikai tulajdonságai miatt senkit sem lehet kirekeszteni. A munkacsoport fontos témái közé tartozik az állatkísérletek, a határokon átívelő egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek jogai és a szervátültetések kérdéskörének tisztázása is.
Barroso, Almunia, Kósa
2009. június 7-i megválasztása óta Kósa Ádám (Fidesz Magyar Polgári Szövetség – Európai Néppárt) az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, illetve ugyanezen végrehajtó szerv gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagjával, Joaquin Almuniával is egyeztetett. A plenáris munka során két nyitóelőadást is tartott, a foglalkoztatási rendelettel és az antidiszkriminációs irányelvvel kapcsolatban pedig írásbeli kérdéseket fogalmazott meg. A vasúti biztonság ügye mellé is odaállt, illetve állást foglalt az ILO-egyezményekről és a nők jogainak védelméről is. Megválasztotta alelnöknek az Európai Néppárt Bioetikai munkacsoportja.
– Bács-Kiskunt képviseli Brüsszelben. Miért választotta?
– Számos oka van, felsorolok közülük néhányat. A Kecskemét mellett épülő Mercedes-gyár felkeltette a figyelmem, a beruházás minden egyes részletét nyomon követem. Azt szeretném elérni, hogy ebben a gyárban valóban betartsák a nagyvállalatokra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat: a munkavállalók legalább öt százaléka legyen megváltozott munkaképességű. Ha jól tudom, mintegy négyezer embert foglalkoztatnak majd, ez azt jelenti, hogy kétszáz fogyatékkal élő ember lehetőséget kaphat. Ezért is fogok lobbizni. A közlekedési bizottság tagja vagyok, az elkövetkezendő időszakban erőteljesen fellépek a vasútbezárások ellen is. Ez a problémakör Bács-Kiskun megyét erősen sújtja. Az unió támogatja a vasúti közlekedést, ezt kihasználva szeretnénk plusz forrásokat szerezni.
– Ha eljön a jó tündér, hogy teljesítse három kívánságát, mit mond majd neki?
– Az első kívánságom az lenne, hogy mindenkinek legyen munkája. De ez önmagában nem elég, ezért a második az, hogy a kereset is legyen megfelelő. A harmadik pedig: végre hallgassák meg a hátrányos helyzetű embereket is.
– Az európai parlamenti tapasztalatokkal felvértezve szerepet vállalna a magyar országgyűlés munkájában is?
– Ha kapnék ilyen jellegű felkérést, mindenképpen megfontolnám. De jelenleg az a legfontosabb számomra, hogy EP-képviselőként érjem el a kitűzött célokat. Az Európai Parlamentben hosszútávon kell gondolkodni, az itteni munka eredményei két-három év múlva lesznek tapasztalhatóak. Ha sikerül ezeket a célokat elérni, készen állok más feladatok ellátására is.