2009. 12. 17.
Hasonlóan egy nemzeti parlamenti költségvetési vitához az Európai Parlament 2010. évi költségvetésének vitájában is szükséges egyértelművé tenni, hogy konkrétan mit is tartalmaz egy költségvetési javaslat, és ennek mi az üzenete a társadalom számára – fogalmazott Kósa Ádám kedden Strasbourgban.
Az európai parlamenti képviselő annak ellenére, hogy eddig az akadálymentesítés nem került szóba, felhívta a figyelmet, hogy az Általános Ügyek Tanácsa által november 26-án hozott döntés alapján az EU, mint regionális szervezet várhatóan csatlakozni fog a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez.
- Nagyon fontos, hogy az építési és egyéb infrastrukturális beruházásoknál is megvalósuljon az akadálymentesítés az egyéb fontos követelmények (pl. energiatakarékosság, stb.) betartása mellett. Az utólagos költségek ugyanis mindig sokkal a magasabbak az akadálymentesítés esetében. Az Európai Uniónak a gyengénlátókra is gondolnia kell, hogy jól látható jelek, padlón is érzékelhető útkövetők kerüljenek használatra az épületek kialakításánál, és a használatbavételekor. Továbbá a nyelvi jogoknál fontosnak tartanám – magyarázta a képviselő – hogy az épületek megközelítésének lehetőségével párhuzamosan, az (elektronikus) dokumentumoknál is legyen megfelelő információ, hogy a látássérültek milyen módon férhetnek hozzá (melyek az ajánlott szoftverek).
Ha a parlament plenáris ülése jóváhagyja, a 2010-es költségvetés 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalásokat és 123 milliárd euró a kifizetéseket tekintve.
A főbb számokban még november 18-án egyezett meg az EP és a Tanács delegációja. A mostani az utolsó költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadnak el. Eszerint a képviselőknek nem lenne hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására.
Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az EP kérésére bekerüljön a költségvetésbe egy 300 millió eurós összeg a tejtermelők támogatására. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.