Még több EU forrás a fiatalok foglalkoztatására

Az Európai Parlament strasbourgi ülésén vitatta meg a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedéseket, majd a munkavállalók tulajdonosi részvételének előmozdítása is napirendre került. Az Európai Bizottság az Európai Szociális Alapra (ESZA) vonatkozó rendelet módosításával szeretné 1 milliárd euróra emelni a fiatalok munkához és oktatáshoz jutását támogató tagállami intézkedések jelenlegi finanszírozását, mert ezek hatékonysága az elmúlt egy év tapasztalatai alapján sajnos nem volt megfelelő. A plusztámogatást a lehető leghamarabb konkrét munkahelyekre kell váltani, hogy megakadályozzuk, hogy egy egész generáció kerüljön tartósan kilátástalan helyzetbe, hiszen 7 és fél millió fiatal van munka vagy oktatás nélkül.

Kósa Ádám írásban hívta fel a figyelmet arra, hogy Eurostat adatai szerint az elmúlt 2 évben Magyarországon enyhült a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélkülisége, mert a magyar kormányzat ambiciózus programot indított a fiatalok támogatása érdekében. Kósa arra is rámutatott, hogy nemcsak a magasan képzett fiatalok munkához jutására kell odafigyelni, hanem a képzetlen fiatalok részére is kell munkát, oktatási lehetőséget adni. Emlékeztetett: hazánkban a 15 és 24 év közötti generációban 2002-ben még csak 11%-os volt a munkanélküliség, 2010-re azonban már szinte két és fél szeresére nőtt (27%) ez a tömeg. Az utóbbi évek intézkedései következtében mára ez a mutató 20% körülire csökkent, ami alig több mint fele a spanyol vagy a görög mutatóknak és jobb, mint a francia, belga vagy a finn adat. De nem állhatunk itt meg, további lépésekre van szükség – hangsúlyozta Kósa.

Kósa a tegnapi plenáris ülésen hozzászólásában üdvözölte, hogy a munkavállalók tulajdonosi részvételére különböző lehetőségek nyílnak, és rámutatott arra is, hogy szükséges a megélhetési költségek csökkentése, különösen az energiaárak mérséklése révén, ami egyben az EU versenyképességének záloga.
A fideszes képviselő véleménye szerint az állam és a köztulajdon szerepét tovább kell növelni azokon a területeken, amelyek korábbi tömeges privatizációja a rendszerváltás során óriási, egymillió főt is meghaladó munkanélküliség kialakulását eredményezte és az átgondolatlan liberalizáció tragikus társadalmi következményekkel járt. Kósa Ádám támogatja az Európai Bizottság munkáját abban, hogy a fiatal munkavállalók – a külföldön dolgozók esetében is -, lehetőség legyen arra, hogy különböző tulajdonosi opciók révén a munkavállalók is érdekeltté váljanak a vállalatok irányításában, mert ez hatékonyan szabhat gátat a cégek indokolatlan csődbe juttatásának vagy felszámolásának. Kósa jó példáként mutatta be a magyar jegybank eddigi erőfeszítéseit, amelyek a családi vállalkozások megerősítését is szolgálják, hangsúlyozva, hogy Európa-szerte ez a kívánatos cél, ugyanis a családi vállalkozások hosszabb távon adnak biztos munkát.

Háttér:

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozását teljes mértékben az uniós költségvetésből folyósított elkülönített előirányzat biztosítja. Ez az egyetlen olyan finanszírozási forrás, amely a nemzeti társfinanszírozási követelmény alóli mentességet élvez, megkönnyítve a források lehívását. A jelenlegi javaslat mintegy 1 milliárd EUR-ra növeli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített előirányzatból 2015-ben rendelkezésre álló kezdeti előfinanszírozás összegét. Az Eurostat adat alapján a fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt 2008-ról 2009-re ugrott meg több mint 6 és fél százalékkal (26,5%-ra). A 2012-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően azonban 2013 és 2014 között közel 8%-ot javult ez a mutató (2014. február: 20,7%). A fiatalok foglalkoztatási rátája Magyarországon 2008-ban még csak az európai átlag (37%) fele (18%) volt, majd 2013-ra már 1 százalékpontot javult, mialatt az EU-ban 5%-kal csökkent. A legfrissebb, 2014 IV. negyedév adatai alapján a 15–24 éves korosztály foglalkoztatási rátája 24,6%-os volt, ami 3,2 %-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság egy 1992-es európai tanácsi ajánlás alapján a munkavállalók tulajdonosi részvételét célzó programok kidolgozásával és támogatásával is foglalkozik, nevezetesen, hogy hogyan lehet a dolgozókat bevonni a vállalatok tulajdonosi körébe. Az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottsága egy saját kezdeményezésű jelentés (A7-0465/2013) keretében támogatta azt az irányvonalat, hogy a válság esetén a munkavállalók nagyobb védelmet élvezhessenek tulajdonosi státuszuk révén és ne csak a vállalatvezetés legyen a különböző pénzügyi opciók (bónusz, részvény, tőke részesedés, stb.) haszonélvezője. Ezzel csökkenthető lenne a rövid távú, csak a menedzsment érdekét szolgáló stratégiai döntések meghozatala, különösen a határokon átnyúló tevékenységek terén. Az Európai Bizottság az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló idei közleményében (COM(2014)168) ígértet tett arra, hogy a vállalatirányítás témakörében megvizsgálja a részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatának lehetőségét. Ehhez kapcsolódik a családi vállalkozások megerősítésének célja is: a Magyar Nemzeti Bank 2013 júniusában indította útjára Növekedési Hitelprogramját (NHP). 2014. október végéig több mint 16000 mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) jutott növekedési hitelhez összesen 1153 milliárd Ft értékben. A NHP mérete nem csak az egyéb hazai, KKV-finanszírozási programokhoz, hanem más nemzetközi hitelösztönző programok nagyságához viszonyítva is kimagasló.

Strasbourg, 2015. február 11.