Fogyatékosságügy

A fogyatékossággal élők foglalkoztatása társadalmi és gazdasági érték

A fogyatékossággal élők foglalkoztatása társadalmi és gazdasági érték

2024. 04. 24.

Kósa Ádám a Fidesz európai parlamenti képviselője volt ma a házigazdája az Európai Parlamentben megrendezett konferenciának, amelyen a fogyatékos emberek társadalmi befogadását célzó ésszerű alkalmazkodási lehetőségeket járták körül az előadók és a résztvevők. Kósa hangsúlyozta: „A jövő a személyre szabott megoldásoké és az olyan segítő technológiáké, amelyek az idősebb életkor okán kialakuló fogyatékosságok leküzdésében is segíthetnek.”

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A magyar kormány két szempontot tart szem előtt a fogyatékosságügyben: az akadálymentesítést, valamint a munkához jutás lehetőségének biztosítását. Jelenleg 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, ez a szám 2010 óta 30 százalékkal, mintegy egymillióval nőtt, a megváltozott munkaképességű embereknél azonban 150 százalékos volt a bővülés, tehát a legnehezebb helyzetben lévők tudtak a leginkább bekapcsolódni a foglalkoztatásba.”

Lovászy László, ENSZ emberi jogi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, miniszteri főtanácsadó, figyelmeztetett: „Az elképesztő mértékben fejlődő biotechnológia és a rohamosan terjedő mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket és egyben kihívásokat és kockázatokat rejthet a fogyatékossággal élő emberek esetében a munka világában is, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk, és amely az eddigi európai álláspont akár teljes felülvizsgálatát teheti szükségessé a jövőben.”

Az Európai Bizottság, a Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és az Önálló Életvitel Európai Szövetsége (ENIL) és a Fogyatékos Személyek Szolgáltatóainak Európai Szövetsége (EASPD) képviselői egyetértettek abban, hogy a fogyatékossággal élők munkahelyi körülményei sajnos csak lassanként változnak az EU-ban. Rámutattak: „Az ésszerű alkalmazkodás nemcsak anyagi, hanem szervezeti intézkedéseket is jelent, mint például a munkavégzés sebességének vagy ritmusának megváltoztatását.”

Brüsszel, 2024. április 16.