Az EP jóváhagyta a második Barroso-bizottságot

Az Európai Parlament képviselői kedd délután 488-137-72 arányban megszavazták az új Európai Bizottságot, amely mostantól 2014. október 31-ig látja el feladatát. A voksolás előtt a frakciók vezetői rövid nyilatkozatot tettek. A három legnépesebb pártcsoport, a néppárt, a szocialisták és a liberálisok igennel szavaztak a Bizottságra, az európai zöldek és az Egységes Európai Baloldal (kommunisták) elutasították, míg a brit torykat is soraik között tudó európai konzervatívok és reformerek tartózkodtak a szavazáson.

A magyar képviselők közül a parlament adatai szerint a három jobbikos nemmel voksolt, a konzervatívokhoz tartozó Bokros Lajos tartózkodott, Hankiss Ágnes és Schmitt Pál nem szavazott, a többiek egytől-egyig jóváhagyták a Bizottságot.

Joseph Daul, a néppártiak frakcióelnöke már a plenáris szavazás előtt világossá tette, hogy a második Barroso-bizottság számíthat a képviselőcsoport támogatására. Daul szerint az EPP egyebek között azt várja el az új testülettől, hogy erősítse meg a belső piacot, védje az európai érdekeket, várjon el viszonosságot a partnerektől, a kezében lévő eszközökkel pedig ne éljen vissza.

A szocialisták nevében Martin Schulz emlékeztetett arra, hogy Európa maga az állandósult kompromisszum. Döntésük meghozatala előtt a szocialisták több szempontot mérlegeltek, így fontos volt számukra az is, hogy kulcsszerepet kapjanak a Bizottságban (Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyében ez megtörtént), illetve, hogy kellően reprezentálva legyenek (a hét alelnökből három szocialista). Schulz aláhúzta a szociális Európa fontosságát, majd a Bizottsághoz is intézve szavait leszögezte, hogy Európának immáron konkrét eredményekre van szüksége.

A liberálisok vezérszónokaként Guy Verhofstadt az elszámoltatható Bizottság szükségességéről beszélt, és szintén feltételekhez kötötte frakciója támogatását. Így a liberálisok fontosnak nevezték, hogy az új Bizottság valódi motorja legyen az EU-nak, gazdasági és szociális szempontból pedig biztosabb alapokon álljon. „Azt várjuk el a Bizottságtól, hogy álljon elő világos, ambiciózus célokkal, és a kezdeményezés jogát teljes potenciállal használja ki” – hangoztatta.

A Zöldek részéről Daniel Cohn-Bendit leszögezte, hogy nemmel fognak szavazni, igaz, egyúttal világossá tette azt is: ez nem jelenti azt, hogy Európa ellen szavaznának. A zöldpárti politikus felajánlotta együttműködését, és azt mondta, ha a Bizottság például az éghajlatváltozás elleni harcban szeretne eredményeket elérni, ha az uniós szerződések őreként akar fellépni, ha tenni kíván a tagállamok gazdasági szuverenitása ellen, ha megoldásra törekszik a ciprusi kérdésben vagy véget vetne annak a kártékony gyakorlatnak, hogy a nehéz gazdasági helyzetbe került Görögország a GDP-je 4,3 százalékát költse védelemre, akkor számíthat a Zöldek támogatására. „Most nemmel szavazunk, de lehet, hogy tévedünk”– szögezte le Cohn-Bendit.

Timothy Kirkhope, az európai konzervatívok részéről közölte, hogy konstruktív együttműködésre készülnek, és felvetette annak lehetőségét, hogy az EP a jövőben évente értékelje a Bizottság munkáját. „Teljes nyugalommal azonban nem tudjuk támogatni a Bizottságot (Kirkhope korábban „közepesen teljesítő biztosjelöltekről beszélt – a szerk.), ezért tartózkodni fogunk” – hangoztatta.

A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoporttól Nigel Farage felszólalásában a Lisszaboni Szerződést ostorozta, amely szerinte lehetővé teszi a „legbürokratikusabb államcsínyt”, és korlátlan államhatalommal ruházza fel az EU végrehajtó testületét. A képviselő a mostani Bizottság felállítását lényegében Európa kommunista múltjával hozta összefüggésbe, amit José Manuel Barroso, a testület régi-új elnöke utóbb keményen visszautasított. „Akik a mostani Európát összehasonlítják a kommunizmussal, azok nem tudják, hogyan működött a diktatúra” – szögezte le.

Forrás: BruxInfo Portál