Egy magyar jogvédőt választott az ENSZ Közgyűlése a fogyatékos emberek jogaiért tevékenykedő új magyar tagjává.

Mv: – Itt van velünk Gombos Gábor. Jó reggelt kívánok!

Gombos Gábor: – Jó reggelt kívánok!

Mv:- Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat! Ön a honlapján azt írja, hogy 98-ig fizikusként dolgozott, de ahogy írja egy alapos váltás után a pszichiátria-viselt emberek és fogyatékossággal élők jogvédelmére nyergelt át. Hogyan, miért választotta ezt a hivatást végül is?

Gombos Gábor: – Nagyon egyszerűen, saját magam is pszichiátriai problémával élek, azon kívül édesanyám is pszichiátriai beteg volt. És a barátaim többsége is ebből a körből került ki. Ez bőven elegendő volt erre.

Mv: – és gondolom, látta, hogy milyen problémákkal küszködnek, hát leginkább Magyarországon először is ezek az emberek, nem?

Gombos Gábor: – Így van. Hát magam is megtapasztaltam ezt.

Mv: – És hogyan működött Magyarországon ez, tehát hogyan, milyen eszközökkel tudott a jogvédelemben működni?

Gombos Gábor: – Különféle civilszervezetekben dolgoztam, ezek közül néhányat saját magam alapítottam barátokkal és igyekeztünk együtt dolgozni a mindenkori kormánnyal annak érdekében, hogy olyan jogszabályi változásokat, illetve szakpolitikai változásokat lehessen létrehozni, amik jobbá teszik a helyzetet.

Mv:- Miben volt a legrosszabb, vagy miben a legrosszabb Magyarországon a helyzet? Ugye 80.000 felnőtt áll gondnokság alatt, ez egy nagyon fontos probléma volt ,amivel ezeknek az embereknek meg kellett küzdeniük.

Gombos Gábor: – Ez még mindig így van, sajnos május 1-jénelvileg életbe léphetett volna az új Polgári törvénykönyv, aminek egy része foglalkozik a gondnokság-cselekvőképesség kérdésével, itt egy olyan újítást sikerült létrehozni, civilek és az akkori igazságügyi minisztérium közreműködésével, ami a világon példanélküli.

Mv: – tehát ugye ez egy ilyen egyezmény alapján, mi lett volna a változás? Miben hozott volna jelentős változást ezeknek az embereknek az életében?

Gombos Gábor: – Talán a legfontosabb az lett volna, hogy megszűnt volna az úgynevezett kizáró gondnokság, ami lényegében azt jelenti, hogy felnőtt személyeket, jogilag olyan státuszba hoznak, mint hogyha 14 évnél fiatalabb gyerekek lennének, semmibe nem szólhatnak igazából bele, helyettük egy gondnok dönt. Ez megengedhetetlen.

Mv: – Ugye az sokszor megjelent a sajtóban is, hogy például nincs választó, vagy van választójoguk de nem tudják gyakorolni.

Gombos Gábor: – Nincs választójoguk. Kimondja, hogy cselekvőképességüktől.

Mv:- Igen és nagyon sokféle kérdésben nem tudnak semmit dönteni.

Gombos Gábor: – Nem dönthetik el, hogy hol akarnak élni, nyugodtan be lehet őket paterolni egy isten háta mögött lévő intézetbe például.

Mv: – És ez, ugye az éj, a tervezett éj Ptk-ban, egy úttörő módosítást jelentett volna. Most ez az ügy hol áll, hiszen az új Ptk nem lépett életbe.

Gombos Gábor: – az új Ptk nem lépett életbe, hozzá kell tenni, hogy nem emiatt nem lépett életbe, sőt az akkori köztársasági elnökúr, a visszaküldő levelében kiemelte, hogy ő ezt nagyon fontos és progresszív újításnak tartja, a munka most a Vékás professzor úr által vezetett bizottságoknál van, mi jogvédők jeleztük azt, hogy szakértelmünkkel szívesen segítünk abban, hogy az éj éj Ptk szintén megfeleljen ennek az ENSZ fogyatékosjogi egyezménynek.

Mv: Ugye októberben, októberre készül el egy kormányzati jelentés erről a szektorról és volt erről is szó, hogy van egy civiljelentés is, amely összefoglalja azt, hogy milyen helyzetben vannak ezek az emberek.

Gombos Gábor: – Így van, és ezt a civiljelentést amiben volt szerencsém közreműködni koordinátorként, már be is küldtük ahhoz a bizottsághoz, amibe most engem is beválasztottak.

Mv: – Az ENSZ Bizottsághoz.

Gombos Gábor: – Igen.

Vm: – Hiszen valójában mivel foglalkozik ez az ENSZ bizottság, hány taggal működik, a világ egészségét fogja át, vagy megnézi azt, hogy a fogyatékkal élő emberek a világ különböző pontjain, hogyan, milyen szabályok mentén, hogyan élnek?

Gombos Gábor: – Jelen pillanatban kilencven ENSZ tagállam ratifikálta ezt az egyezményt, ezen a konferencián, amin most voltam és ahol Soltész Miklós államtitkár úr és Kósa Ádám Európa-parlamenti képviselő is ott volt, választották meg a bizottság új tagjait, a bizottság 18 főből áll, a világ minden részéből, az európai térségből mindössze öten vagyunk jelen, az összes többiek más kontinensekről származnak. A bizottság kétféle munkát végez alapvetően, az egyik, hogy minden államnak négyévente jelentést kell készítenie arról.

Mv: – Az ENSZ felé?

Gombos Gábor: – Az ENSZ felé arról, hogy mit is tett annak érdekében, hogy az ebben az egyezményben biztosított jogok ténylegesen gyakorolhatóvá váljanak a fogyatékossággal élő személyek számára. Ezeknek a jelentéseknek a vizsgálatát végzi el a bizottság és ajánlásokat fogalmaz meg azokra a területekre, ahol jelentős teendők várnak még az illető államra.

Mv: – Tehát nem Magyarország képviseletét jelenti ilyen értelemben, hanem ez egy nemzetközi megbízatás, ennek az egész világgal kell foglalkoznia, sőt lehet, hogy Magyarországgal meg kevésbé.

Gombos Gábor: – Magyarországgal nem, hiszen itt összeférhetetlenség van, nyilván a magyar állampolgárként elfogult lennék a magyar jelentéssel kapcsolatban, azon kívül nem, a magyar állam jelölt, de onnantól kezdve, hogy megválasztottak, független szakértőként veszek részt ebben a munkában. A másik nagyon fontos feladata a bizottságnak, hogy azok az országok, akik nemcsak az egyezményt magát, hanem az ahhoz tartozó jegyzőkönyvet is ratifikálták, ezekben az országokból fogyatékossággal élő személyek egyéni panaszokat küldhetnek be a bizottságnak. Ha jogsérelmet szenvedtek és ezt magyar bíróság előtt például nem tudták érvényesíteni, nem kaptak jogorvoslatot, akkor fordulhatnak ehhez a bizottsághoz, aki ilyen esetekben kvázi bíróságként megállapítja, hogy történt-e jogsérelem.

mv.- Ugye mondta, hogy például erre az ENSZ eseményre s kormányzati vezetőkkel utazott, vagy együtt vett részt. Mi lenne a két-három legfontosabb feladata a mostani kormányzatnak ezen a területen, amit sürgősen rendeznie kellene?

Gombos Gábor: – Én azt gondolom, hogy amit már említettünk, a Polgári törvénykönyv hatályba nem lépése miatt elmaradt cselekvőképességi gondnoksági reform, ez nagyon sürgető és jövőre, amikor a bizottság Magyarországot meg fogja vizsgálni, egészen biztos, hogy ez egy központi kérdés lesz. Ezen kívül aggasztó, hogy még mindig 23.000 fogyatékos ember, a világtól távol lévő nagy, bentlakásos intézetekben kénytelen élni, ez is olyasmi, ami nincs összhangban ezzel az egyezménnyel. Itt jelentős teendők vannak a kitagolás irányába. Harmadikként én két dolgot is említenék, ami összefügg. Az oktatás, a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek oktatásban való részvétel, nagyon nehéz még Magyarországon és a foglalkoztatás. Kevesebb, mint a tíz százaléka a fogyatékossággal élő munkaképes személyeknek nem tud dolgozni.

Mv: – Ez a gyászos átlag Európában, gondolom?

Gombos Gábor: – Ez nagyon gyászos átlag Európában, igen.

Mv: – Köszönjük szépen, hogy itt volt. Gombos Gábort hallották, jogvédőt, akit az ENSZ közgyűlése, a fogyatékos emberek jogaiért tevékenykedő bizottság új magyar tagjává választott.

Forrás: Mr1-
Kossuth,180 perc,2010.09.08. 08:15:08-08:21:35