Fogyatékosságügyi szakmai konferenciát rendezett a FESZT Budapesten

Bevezető előadásában Kósa Ádám kiemelte, hogy mindkét téma kimondottan aktuális, hiszen a héten kezdődő EU csúcs eredménye például alapvetően meghatározza a Strukturális Alapok felhasználhatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy nem csupán a volumene, hanem a felhasználás módja is rendkívül fontos. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ún. trilógus egyeztetéseken a fogyatékosságügyet, a Foglalkoztatási és Szociális bizottság delegáltjaként, érintettként, módjában áll befolyásolni. Meglátása szerint az európai szintéren a fogyatékosságügy egyre nagyobb hangsúlyt kap, mert a tagállamok is egyre inkább felismerik, hogy a fogyatékossággal élő emberek segítésére fordított támogatások az összes állampolgárt érintő pozitív változásokat hordoznak magukkal. Ennek ellenére a siker nem garantált, mert van visszalépésre utaló jel is.

A Kósa Ádám által elmondottakat támasztotta alá az EDF részéről, Javier Güemes igazgató-helyettes is, aki a Strukturális Alapok fogyatékosügyi vonatkozásairól tartott előadást. A konferencia másik fő témájával, az ENSZ Egyezménnyel kapcsolatban pedig a spanyolországi és az európai tapasztalatokat vette górcső alá, a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezeteknek a döntéshozatalba történő bevonásának elemzésével. Az EDF alelnöke, Donata Vivanti az olasz példát mutatta be, illetve az Európai Uniónak a konvenciót monitorozó rendszeréről beszélt.

Az ENSZ Egyezmény 4. és 33. cikke, tehát az általános kötelezettségek és a nemzeti szintű teljesítés és ellenőrzés volt a témája a FESZT tagszervezetek által bemutatott hazai tapasztalatoknak, melyek során elsősorban kritikai észrevételekkel illették az állam képviselőit, különös tekintettel az elmaradt vagy csak nagyon szűkösre szabott egyeztetési folyamatokra vonatkozóan. Elhangzottak ugyanakkor olyan megállapítások is, melyek pozitív elmozdulást vélnek felfedezni a közelmúlt eseményei alapján. Itt szóba került az Országos Fogyatékosügyi Tanács szerepe, amely hamarosan átalakul egy hatékonyabb munkavégzés reményében és kedvező tapasztalatnak vélték a jelenlévők az Alapvető Jogok Biztosának a célzott vizsgálatait is. Az ellenőrzésről azonban megoszlottak a vélemények, hiszen volt aki az OFT berkein belül látta volna szívesen ezt a szerepet, míg mások az ombudsmani megoldást preferálták. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Vizsgálati főosztályának vezetője ugyanakkor elismerte, hogy talán nincs kellő energia, felkészültség és felhatalmazás ahhoz, hogy ezt ők ellássák.

Tanulságos előadást tartott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője, aki az akadálymentesítést célzó, EU által finanszírozott fejlesztések elemzésével a terület érdekességeire hívta fel a figyelmet. Földesi Erzsébet, a FESZT elnökségi tagja ezt kiegészítő prezentációjában a monitorozás fontosságáról beszélt, megosztva tapasztalatait az egybegyűltekkel. Előadása végén pedig bemutatta azt az eszköztárat, ami immár magyar nyelven is elérhető módon segíti az alapok minél szakszerűbb felhasználását.

A konferencia zárásaként dr. Lovászy László, aki 2013. január elsejétől lesz az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogaival Foglalkozó Bizottságának első hallássérült tagja, kitért minden előadó prezentációjának fontosabb elemeire, azok összefüggéseire és rávilágított egy-egy kevésbé ismert tényre is ezekkel kapcsolatban, különösen az idősödő társadalmak fényében. Legfontosabb konkrét javaslata az volt, hogy a nemzetközi érdekvédelmi munka hatékonyságát nagy mértékben növelné, ha sokkal több jó gyakorlat állna rendelkezésre és nem csak a jelenleg válsággal küszködő, elsősorban mediterrán európai országokból.