Könnyebben juthatnának EU-forrásokhoz a tagállamok

A strukturális és kohéziós alapok forrásaihoz való hozzáférést könnyítenék meg, és a pénzmozgást gyorsítanák fel azok a változtatások, melyeket a múlt héten hagyott jóvá a Bizottság. A módosításokat alapvetően a gazdasági válság nyomán előállt helyzet indokolja. Emiatt ugyanis több tagállam, illetve régió nem, vagy csak kínkeservesen tudja saját forrással kiegészíteni az elnyert EU-pályázati pénzeket.

Az új intézkedések egyike, hogy az európai bizottsági jóváhagyásra váró nagyobb beruházásoknál egy 50 millió eurós plafont vezetnek be, ami azt jelenti, hogy például a kisebb környezetvédelmi projekteknél elégséges lesz a tagállamok jóváhagyása, lehetővé téve ezzel a minél gyorsabb kezdést. Emellett mostantól kezdve lehetővé válik az is, hogy a nagyberuházásokat több programból finanszírozzák. Például egy olyan autópálya-szakasz esetében, amely több térséget szel majd át, mód lesz arra, hogy a projekt kivitelezését több regionális program forrásaiból valósítsák meg. A Bizottság lehetővé tenné azt is, hogy különböző hitelkonstrukciókkal segítsék a háztartások energiahatékonyabbá tételét, valamint azt, hogy a megújuló energiaforrásokat az eddigieknél jobban kiaknázzák.

Könnyítenének a beruházások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeken is: ezeket a szabályokat mostantól csak az infrastrukturális és az úgynevezett termelő beruházásoknál kell alkalmazni, azoknál a vállalkozásoknál azonban nem, amelyek önhibájukon kívül mennek csődbe. Egyszerűsítik az úgynevezett jövedelemtermelő projektekre vonatkozó szabályokat (ezek közé sorolják például azokat a beruházásokat, melyek egy földdarab haszonbérletét vagy eladását foglalják magukban). Így a tagállamok adminisztratív terheit csökkentendő, a bevételeket csak a vonatkozó program lezárultáig monitorizálnák.

Emellett 775 millió eurós előlegből meríthetnének azok a tagállamok, melyek IMF-(pénzügyi mérleg javítását szolgáló) hitelben részesültek, illetve amelyeknek a GDP-je több mint 10 százalékkal csökkent. A Bizottság szerint ebbe a körbe tartozhat Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia. Felfüggesztenék az n+2-es szabályt, ami a gyakorlatban eddig azt jelentette, hogy ha egy 2007-ben odaítélt támogatást 2009 végéig nem hívtak le, akkor az ment vissza az uniós költségvetésbe. Mostantól viszont a 2007-es kötelezettségvállalások teljesítésére hosszabb időszak áll majd rendelkezésre, ami a Bizottság szerint elejét veheti, hogy a tagállamok nagyjából 220 millió eurónak mondjanak búcsút (ebből 125 millió Spanyolország, 56 millió Olaszország, 9 millió Nagy-Britannia, 6 millió Németország, 4 millió euró Hollandia érdekeltségébe tartozik, 20 millió pedig olyan együttműködési projektekre menne, amelyek több ország összefogásából valósulnának meg).

Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa közleményében kiemelte, hogy a válság egyre nagyobb nyomás alá helyezi a tagállamok költségvetéseit, ám a most bejelentett intézkedések segíthetnek a likviditási problémák felszámolásában, valamint abban, hogy az adminisztratív terhek csökkentése által megkönnyítsék a forrásokhoz való hozzájutást. Három alapból – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból – a 455 kohéziós program 2007 és 2013 között összesen 347 milliárd eurót invesztál az Európai Unió régióiban.

BruxInfo Portál