Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője
2011. 12. 16.
"Egy elöregedő társadalom nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkoztasson testi fogyatékossággal élőket és ne hasznosítsa a bennük rejlő lehetőségeket."
Mióta 2009-ben Kósa Ádámot az első siket képviselővé választották, a 27 tagú Európai Unióban a 23 hivatalos nyelv mellett egyidejű jelnyelvi tolmácsolást is használnak.
A politikus Budapesten született, siket szülők gyermekeként, ő maga születése óta nem hall. Ügyvédnek készült, "hogy felszámolhassa a diszkriminációt", de egyetemi óráin nem volt jelnyelvi tolmács. Társai jegyzeteit kérte kölcsön, s erőfeszítése jutalmául 2005-ben megvalósította álmát.
Azonban hiába tett meg minden tőle telhetőt ügyfeleiért, ezzel nem tudhatott változtatni a fogyatékkal élő emberek munka- és életlehetőségeit korlátozó társadalmi valóságon. Így amikor váratlanul esélyt kapott a politikában való bizonyításra, nem hezitált.
Tokióban sétálva úgy tapasztalta, hogy a testi sérüléssel élő emberek jobb beilleszkedéséhez a tárgyi feltételek, így az utcákat szegélyező Braille-szerű járdaburkolat, biztosítottak. A kormány sajtótájékoztatóin jelnyelvi tolmács is részt vesz, júliusban pedig egy új törvény értelmében a jelnyelvet önálló nyelvként ismerték el. Mindezek miatt kissé csalódott volt, hogy Japánban gyakorlatilag nincsenek siket politikusok. "A kihívásokkal azok vannak leginkább tisztában, akik maguk is ebben a helyzetben vannak. Nem engedhetjük meg, hogy mások részvételünk nélkül döntsenek rólunk." – mondta.