Új források szükségesek a közlekedés forradalmasításához

dr. Kósa Ádám sajtóközleménye

Egyelőre a legtöbb országban, így Magyarországon sem készült hatástanulmány az intelligens közlekedési rendszerek telepítésének költségvonzatáról. Kósa Ádám tegnapi felszólalása során a helyzet megváltoztatásáért javaslattal élt az Európai Bizottság felé, amely szerint az Európai Uniónak időben megfelelő anyagi eszközöket kellene biztosítani az ITS-rendszerek telepítésére annak érdekében, hogy ne a tagállamoknak kelljen állnia a beruházás teljes összegét. Mint fogalmazott: Az intelligens közlekedési rendszerek forradalmi alkalmazások, támogatásuk ezért nélkülözhetetlen a következő költségvetési időszakokban.

A néppárti politikus hangsúlyozta: az ITS-rendszerek jövőbeni telepítése, kialakítása során figyelemmel kell lenni a telepítők és a rendszereket használók gyakran eltérő igényei közötti összhang megteremtésére, különös tekintettel a fogyatékkal élők igényeire, így például az infokommunikációs akadálymentesítés során vagy a „design for all” elvének alkalmazásakor. „Az Európai Unió területén 2005-ben mintegy 136,2 millió csökkent mozgásképességű személy élt, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a közlekedés számukra jelentett nehézségeit” – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.

A tegnapi strasbourgi plenáris ülésen még számos más közlekedési témájú jelentés is napirenden szerepelt, így többek között a tengeri és belvízi közlekedést igénybevevő utasok jogairól szóló jelentés. A vitában az európai parlamenti képviselők kiálltak a fogyatékkal élők jogainak lehető legszélesebb körű védelme mellett. A plenáris ülés nem fogadta el az Európai Tanács azon kompromisszumait, melyek gyengítették, vagy ellehetetlenítették volna az esélyegyenlőséget a közlekedés terén. A témában a fogyatékossággal élő személyek jogai azt követően kerültek előtérbe, hogy Kósa Ádám májusban a fogyatékkal élők igényeit is figyelembe vevő módosító javaslatokat nyújtott be a jogszabálytervezethez.

Háttér:

Az ITS-rendszerek megoldást kínálnak a közlekedésben eddig feloldhatatlannak tűnő zsúfoltsági problémák kezelésére és a környezetszennyezés mérséklésére. A járművekben történő ún. beavatkozó rendszerek megvalósításával pedig a közlekedésbiztonság is erősödik.