Vakok hozzáférése a nyomtatott szövegekhez – az EU továbbra is késlekedik

A látássérültek és olvasási képességükben korlátozott személyek kulturális termékekhez való hozzáférését segítő új nemzetközi egyezmény elfogadása a 2011-es magyar soros elnökség egyik prioritása volt. Kósa Ádám, aki a fogyatékos emberek mobilitásával és társadalmi befogadásával foglalkozó jelentés (2010-2020) készítőjeként 2013-ban üdvözölte a Marrakeshi Szerződés elfogadását, sajnálatát fejezte ki afelett, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács még mindig nem voltak képesek félretenni ellentéteiket és ennek már évek óta a látássérült európai polgárok a kárvallottjai, ami elfogadhatatlan.

2015. május 20-án az Európai Unió Tanácsa határozatban kérte fel a Bizottságot, hogy nyújtson be egy jogalkotási javaslatot az uniós jogi keret kiigazítására, hogy az EU-s jogszabályok összhangba kerüljenek a Marrakeshi Szerződéssel – még a ratifikálás megkezdése előtt.

A magyar érdekképviseleti szervezetek támogatják az egyezményhez való csatlakozást. A Bizottság és a Tanács késlekedése miatt azonban az EU tagállamai – köztük Magyarország is – kénytelenek megvárni, hogy az EU zöld jelzést adjon a szerződéshez való csatlakozásra.

Kósa Ádám, az Európai Parlament Frakcióközi Fogyatékosságügyi Munkacsoport társelnöke emlékezetett: "Magyarország európai- és világviszonylatban is közismerten erős lépéseket tett a szerzői jog területén a fogyatékos személyek érdekében, hiszen már az első Orbán-kormány idején hatályba lépett szerzői jogi törvény szabad felhasználást engedett a fogyatékos személyek részére. Ez azért fontos, mert az EU egyik alapelve a személyek szabad mozgása és így minden magyar látássérült ember érdekeit is védeni kell – tekintet nélkül arra, hogy melyik európai országban él".

Mint ismeretes, a Marrakeshi Szerződés tervezetében többlépcsős eljárás érvényesülne, melynek keretében a gyengénlátók számára készült kiadványokat csak egymás között közvetíthetnék a feljogosított szervek, ugyanakkor közvetlenül nem exportálhatnak a külföldön élő jogosult személyek részére. "Ezért a megvalósítás folyamatában figyelni kell arra, hogy a környező országokban nyelvi kisebbségben élő magyar látássérültek mellett a hazaiak is hozzáférjenek a magyar nyelvű művekhez, hiszen minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik”- tette hozzá Kósa.

Háttér:

2011 júniusában a Braille-írás kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet Kósa abban az írásbeli nyilatkozatban, amelyet az Európai Parlament több mint 400 EP-képviselője támogatott aláírásával. Amennyiben a termékek csomagolását Braille-írással is ellátnák, az jelentősen segítené az információhoz való hozzáférést a vakok és látássérültek számára. 2011 októberében a fogyatékos emberek mobilitásáról és társadalmi befogadásáról szóló, Kósa Ádám által kidolgozott EP-jelentés többek között kiemelte, hogy a fogyatékossággal élő emberek hozzáférését tovább kell bővíteni és támogatni az oktatási és kulturális területen. Magyarország pedig az elsők között ratifikálta a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, így magas mércének kell megfelelni a fogyatékosságügyi politika terén.

Brüsszel, 2015. október 6.